Chirac, a „nevelőnő”

Az Irak-politikában Európában mutatkozó szakadásnak megvolt és megvan a potenciálja, hogy kisiklassa az Európai Unió további alakítását és bővítését, és a brüsszeli kijelentések fényében kétséges, mennyire értette meg Jacques Chirac francia elnök, hogy a francia vezetési igényt aláássák a hősies szólók – írta a Neue Zürcher Zeitung. Chirac rohama sok tagállamnál és különösen a tagjelölteknél régi sértődöttségeket ébresztett fel és új aggodalmakat keltett. A tagjelöltek körében a német–franca vezetéstől való félelem erősebb, mint az amerikai gyámkodástól való tartás. Aligha járult hozzá a majdani EU-tagoknál az aggodalmak leépítéséhez, hogy Chirac afféle iskolamesterként megleckéztette őket. Mondandója lényege, amely szerint a tagjelöltek elmulasztották az alkalmat, hogy hallgassanak, a francia elnök saját fejére hullik vissza.

A Der Standard című liberális bécsi lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a kompromisszum valamelyest elősegíti az egységes Európa látszatának megőrzését, s ehhez nem kis mértékben hozzájárultak a tagjelöltek, akik nyilatkozatban csatlakoztak a kompromisszumhoz. Jacques Chirac kijelentései legalábbis a hangnemet illetően egyáltalán nem voltak helyénvalók. „Európának nincs szüksége nevelőnőkre, akik a tiszta európai tan felvigyázóinak szerepében tetszelegnek, bár maguk nem mindig követték azt” – írta a lap.