Budapesten nem avatják fel az éj leple alatt felállított emlékművet

ÖSSZEFOGLALÓ

Nem lesz avatóünnepsége a német megszállás áldozatai emlékművének – ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte Budapesten. A miniszter úgy fogalmazott: helyes döntés, hogy a kormány nem ünnepel, hanem tiszteletben tartja az elmúlt néhány hét társadalmi vitáit, megszólalásait, és nem lesz avatóünnepsége a Szabadság téri emlékműnek. Lázár János közölte azt is, a magyar miniszterelnök nyilatkozatot ad közre, amelyben ismerteti álláspontját az ügyben.

Orbán Viktor döntött

A szobor felállítása kapcsán a Népszabadságnak azt mondták a magyar kormányoldalon: Orbán Viktor döntése volt, hogy most nyáron kerüljön a helyére a szobor, és legyen meg az avatás is. Azért is, mert „tombol a nyár”, az emberek nyaralnak, kisebb lesz az ellenzéki felháborodáshullám hatása – vélelmezik. Másrészt, a balliberális tiltakozók minden ellenérvet – történelemhamisítás, holokauszt-átírás – számtalanszor elmondtak, az sem hat már széles körben. Egy hete L. Simon László, a Miniszterelnökség általános államtitkára azt nyilatkozta a NOL-nal, hogy „a közeljövőben” átadják a Szabadság téri emlékművet. Arra azonban nem tudott konkrét választ adni arra, hogy a Gábriel arkangyalos, birodalmi sasos szobor felavatására mikor kerül sor. A kormány számára az is szempont volt, hogy a nemzetközi sajtót ne tudják sikeresen fellármázni a magyar balliberális körök prominensei. Ahogy egyik vezető politikus fogalmazott: most olyan a „csillagállás”, hogy az emlékmű felállítása valószínűleg nem kavar nagyobb nemzetközi és belpolitikai hullámokat. Izrael a gázai háborúval van elfoglalva, a Mazsihisz pedig saját magával, miután a budapesti hitközség egyik vezetőjének Schwezoff Dávidot választották, aki korábban Carol Hore Mohn néven transzvesztita előadóként dolgozott, életének egy másik szakaszában pedig katolikus kántor volt az alsógödi Szent István-plébánián. A kormányzatnak kapóra jött a Mazsihisz belső hatalmi harca. Kormányzati körökben vasárnap este megnyugvással fogadták, hogy az emlékmű felállítása után a Mazsihisz semmilyen tiltakozó közleményt nem adott ki. A nol.hu szerint a vasárnap hajnali szoborfelállításra azután adták ki a parancsot, hogy a múlt hét második felében a Fővárosi Törvényszék végleg elutasította az emlékmű építését megakadályozó helyi népszavazási kezdeményezést.

Vandálbiztos kivitelben készült el a Szabadság téri szobor, a felületét antigraffiti bevonattal kezelték, de ez sem mentette meg a tüntetők fegyvereitől. Vasárnap reggel a birodalmi sas érkezésére ébredt demonstrálók döbbenten ismerkedtek az elkészült alkotással, majd a maguk részéről kefirrel és tojással avatták fel.

Google-fordítás

Egy oda nem illő kifejezés és két felcserélt szó mutatja, hogy héberül tudó ember nem, maximum a Google látta a szoborra került héber szöveget. Radnóti Zoltán rabbi írta meg blogjában, hogy szarvashibák vannak a német megszállás emlékművén olvasható héber feliratban. A héberben ugyanis több kifejezés is van az áldozatra, az emlékműre vésett „korbán” azonban a Szentélyben bemutatott állatáldozatot jelenti – mondta az Indexnek Radnóti Zoltán. Szerinte a Holokauszt áldozataira nem valami elegáns az állatáldozatokra használt szót szerepeltetni a szövegben. Radnóti úgy sejti, a német megszállás emlékművén olvasható feliratot nem is látta héberül tudó ember. Egyrészt azért, mert az áldozat kifejezésre a korbán az első találat a Google-ben, másrészt egy másik tükörfordításra utaló hiba is van az emlékművön: „emlékére áldozatok” áll jelenleg a márványon, összecseréltek két sort, amit egy héberül tudó azonnal kiszúrt volna – mondta Radnóti.

Cseh és lengyel lap

A budapesti emlékmű felállításáról cikkezett a cseh Hospodárské Noviny és a lengyel Rzeczpospolita. Az éj leple alatt általában olyan cselekedeteket szoktak véghez vinni, amelyeket később a rendőrség azért vizsgál ki, mert nem lett volna szabad megtörténniük – írja a cseh napilap. „Ha azonban az éj leple alatt, ráadásul rendőri felügyelettel kell szobrot állítani az elesett hősöknek, az azt jelzi, hogy az egész társadalommal van valami baj” – mutat rá a Módosított történelem című jegyzetében a napilap. Az újság szerint a budapesti allegória „kissé megfeledkezett” arról, hogy a Magyar Királyság 1940-ben Németország oldalán lépett be a második világháborúba, illetve hogy az ottani zsidók közül majdnem félmilliót halálba küldtek. Érthető, hogy a magyarok többsége csak a náci agresszió ártatlan áldozataként szeretné láttatni magát. „Történelmük értelmezéséhez azonban semmiféle emlékmű nem nyújt nekik segítséget” – zárja jegyzetét a napilap. A lengyel lap szerint az emlékmű koncepciója „ellentmond a történelmi tényeknek, hiszen megkerüli azoknak a magyaroknak a felelősségre vonását, akik kollaboráltak a németekkel, vagy a nyilas mozgalom résztvevőjeként maguk is háborús bűnöket követtek el.” (MTI, NOL, Index)