Brüsszel balgán beszól

Ezért rajtunk kívül a cseheket, a briteket, a hollandokat, a szlovéneket, és még további hét tagállamot arra figyelmeztetnek, hogy ne adósodjanak el jobban, továbbá a növekvő demográfiai terhek orvoslása érdekében hajtsanak végre reformokat.

Ha úgy vesszük, dicséretes a brüsszeli éberség, hogy rögvest a költekező Fico-kormány orrára koppint, másrészt teljesen érthetetlen a bírálat, hiszen a szlovák vagy a cseh problémák szinte eltörpülnek a magyar gazdasági és pénzügyi bajnok mellett, miközben déli szomszédunkat a kevésbé problematikus „közepesen jók“ kategóriájába sorolták. Időnként úgy tűnik, Brüsszel apparátusa kötelező penzumként kiad egy-egy jelentést, nem törődve annak valóságtartalmával. Talán most is egy poros, elfekvő aktát vettek elő Szlovákia értékelésekor, hiszen a nálunk 2004-ben bevezetett átfogó reformokhoz képest a többi tagállam igyekezete szinte szóra sem érdemes, a szlovák államadósság terhe pedig úgy viszonyul a belgák vagy az olaszok által felhalmozott adóssághoz, mint hajszálrepedés a Mariana-árokhoz. Amipedig a demográfiai tényezőket illeti, a legjobbak közé sorolt Bulgária a rendszerváltás óta több mint1 millió főt vesztett, ami egybe sem vethető a lakosságszám tekintetében stagnáló Csehországgal vagy Szlovákiával.

Az uniós szóhasználattal élve „ambiciózus strukturális reformokat, a büdzsék konszolidálását“ ajánló dokumentum azonban máris új értelmet nyer, ha tudatosítjuk: az eurokraták különböző forgatókönyveket vizsgáltak meg egészen 2060-ig. Nem tévedés, a brüsszeli Atomium tetejére pattanva egészen 2060-ig próbáltak tekinteni, ami már csak azért is ambiciózus, mert a mérvadó nemzetközi szervezetek prognózisai is legfeljebb 3-4 évig vehetők komolyan.

Ezzel nem azt akarjuk állítani, hogy nálunk minden nagyon jó, minden nagyon szép. Mindössze az a sanda gyanúnk támadt, hogy már megint a kis tagállamokat, mint Lettországot, Máltát, Szlovéniát vagy éppen Ciprust akarják legalább szavak szintjén megregulázni, na meg a kissé különálló Nagy-Britanniát. Persze érthető, a válságban balekot (rosszabb esetben bűnbakot) kell találni. Egy a probléma: az ilyen brüsszeli jelentések esetleg önbeteljesítő hatásúak lehetnek. Például ha Szlovákia a nemzetközi pénzpiacon a krízis miatt hitelhez akar folyamodni, akkor az érintett bank esetleg előrántja a kockázati tényezők alapján összeállított brüsszeli listát, és azt mondhatja: lám, Pozsony milyen kockázatos, veszélyzónában levő hely, ezért komoly kamatfelárat követelek meg. Ebben az esetben az ország adósságterhe valóban a kelleténél jobban nőhet. Végül miről nem szól a jelentés? Arról, hogy a világválságból való kilábalást segítő, óriási pénzügyi ösztönző csomagok miatt a fejlett világ adósságcsapdába kerülhet, és akkor mindenki nekiláthat a jóléti állam védőhálójának lebontásához. Ebben az esetben viszont már nem 13 uniós ország ülhet szégyenpadra, hanem az egész fejlett Nyugat.