Trump-vámok: saját régiós szövetségeseivel is kiszúrt az elnök

Donald Trump személye különösen megosztónak számít a világpolitikában, a 2024-ben négy év után visszatérő amerikai államfővel kapcsolatban megosztóak voltak a várakozások. Magyarországra ez fokozottan igaz, hiszen Orbán Viktor magyar kormányfő Trump egyik nyílt támogatójának számított azokban az időszakokban is, mikor úgy tűnt, hogy a büntetőügyekkel terhelt politikus karrierje véget ér. 

Magyarország azonban különösen rossz viszonyba került az előző, demokrata vezetéssel, amely David Pressman (azóta távozó) budapesti nagykövet üzengetéseiben, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal szankciós listára tételében, valamint az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondásában is megnyilvánult. Ennek megfelelően a magyar kormányszereplők kimondottan örültek Donald Trump hatalomra kerülésének.

Szlovákia már sokkal óvatosabban viszonyult az új rezsimhez, köszönhetően annak is, hogy Robert Fico és Trump kapcsolata sokkal kevésbé személyes és mély, mint az Orbán Viktorral ápolt viszony. A két politikus ugyanakkor érzékelhetően közeledett egymáshoz: Fico tavaly novemberben a megválasztása után felhívta Trumpot és közös pontként szolgált a számukra, hogy mindkét politikus ellen sikertelen merényletet követtek el, februrában a folyamat kicsúcsosodásaként pedig Fico a Washingtonban rendezett konzervatív fórumon, a CPAC-en is beszédet mondhatott.
 

Az üzletben nincsenek barátok

Trump ugyan sokra becsüli a személyes jó kapcsolatokat és a múltbéli kiállást, de az Egyesült Államok elnöke soha nem csinált titkot abból, hogy a legfőbb prioritása a hazai gazdaság megerősítése. Ehhez pedig a büntetővámokban találta meg a megoldást: a politikus logikája szerint az amerikai gazdaság némi bizonytalanság után jelentősen megerősödik akkor, ha a hazai piacon könnyen fel tudja venni a versenyt a vámokkal terhelt, külföldről beérkező áruval. Az USA ugyanis hosszú ideje kereskedelmi hiánnyal küszködik: jóval több terméket hoz be, mint amennyit kivisz. 2025 januárjában a hiány mértéke rekordot döntött 131,4 milliárd dollárral, Trump valószínűleg ezért is döntött úgy, hogy beváltja előzetes fenyegetéseit és adóztat.

Az amerikai elnök intézkedései gyakorlatilag a világ összes országával szemben „személyre szabott” vámtarifákat vezetnek be, néhány esetben pedig a termékre vonatkozó különleges tarifával terhelik a bejövő árut. Az Európai Unió, benne Szlovákiával és Magyarországgal egyetlen közös gazdasági entitásnak számít, az EU-ból érkező termékekre húsz százalékos vámot vetnek ki, az autóipari termékekre 25 százalékos egységes tarifát állapítottak meg.

A lépés jelentősen és fájdalmasan érinti a szlovák és a magyar gazdaságot is. A szlovákiai, USA-ba irányuló kivitel 87 százalékát az autók teszik ki – ezzel az ország különösen szélsőséges példának számít, ugyanis nagyon ritka, hogy egyetlen termék ekkora részesedéssel rendelkezik az exportból. Amennyiben a drágulás miatt az amerikai kereslet jelentősen esik és alternatív piacokat nem sikerül találni, több szlovákiai autógyár is bajba kerülhet. Magyarország esetében az autóipar kitettsége némileg kisebb, de a fő kiviteli forrásnak számítástechnikai eszközök, akkumulátorok, egészségipari termékek szintén megérzik a húsz százalékos extra tarifát.

Szijjártó brüsszelezik, Szlovákia hallgat

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már szerda reggel reagált Trump intézkedéseire. A magyar politikus véleménye szerint az európai gazdaság és így végső soron az európai emberek újra a brüsszeli politikusok alkalmatlanságának levét issza, ugyanis az Európai Bizottságnak két és fél hónapja lett volna a vámok elkerülésére. Szijjártó szerint Európa gesztust gyakorolhatott volna azzal, ha az aránytalanul magasabb autóipari vámokat megelőző módon leszállítja, helyette azonban ideológiai kérdések kerültek előtérbe.

A magyar érvet két körülmény gyengíti: az egyik, hogy az USA kivétel nélkül minden partnerét – köztük például a hagyományos szövetségesét, Izraelt is – vámokkal sújtotta. A másik, hogy történtek egyeztetések: pont a szlovák kormány által Brüsszelbe delegált Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos révén, aki eredménytelenül egyeztetett az amerikai kollégáival februárban és márciusban is. 

Šefčovič egyébként megszólalt csütörtökön, ígérete szerint másnap telefonon egyeztet amerikai partnereivel a lehetséges megoldásokról – sok remény nincs a sikerre.

Míg a magyar fél legalább reagált a fejleményekre, Szlovákia a cikk írásának idején mérsékelten kommentálta az eseményeket. Robert Fico miniszterelnök csütörtök kora délutánig nem nyilvánult meg a kérdésben, ahogy a Kormányhivatal, a külügyminisztérium, vagy a gazdasági tárca is hallgat. Denisa Saková gazdasági miniszter a parlamentben mutatott rá, hogy a döntés nehéz helyzetbe hozza az autóipart, amely 290 ezer munkavállalót foglalkoztat az országban. Saková szerint az acélgyártás is érintett, uniós szinten kell megoldást találni a problémára. Megszólalt még Matúš Šutaj Eštok, a Hlas belügyminisztere is, aki szerint az álproblémákat kitaláló Európai Unió nem lepődhetett meg azon, ami történt és ideje felébrednie. A politikus szerint a Green Deal és a hozzá hasonló álmegoldások szerint reális politikára kell törekedni, az USA-val való szövetség megtartása mellett.

Fico tisztában van azzal, hogy a szlovák gazdaság számára milyen hátrányokkal járhat az amerikai döntés, így a stratégiát valószínűleg az indokolja, hogy Szlovákia nem akar közvetlenül konfliktusba keveredni az Egyesült Államokkal. Az Európai Unió gazdasági ellenlépéseket helyezett kilátásba, azok konkrét formája megmutathatja, hogy milyen gazdaságkezelő terve van az Uniónak a visszaesés elkerülésére – mert a tagországok GDP-adatai alsó hangon is fél százalékkal csökkenhetnek Trump döntésének hatására.

Érdemes megemlíteni, hogy az orosz olajvásárlókkal szemben kilátásba helyezett, akár ötszáz százalékos büntetővámok kimondottan Magyarországot és Szlovákiát is sújtanák (az alternatív olajat vásárló Nyugat-Európát pedig nem), ez a terv azonban egyelőre csak Donald Trump szájából hangzott el és a részét képezheti akár az orosz-ukrán háború kapcsán folytatott nyomásgyakorlásnak is. Amennyiben azonban megvalósulna, ironikus módon Trump pont a legmegbízhatóbb régiós szövetségeseit hozná különösen nehéz gazdasági helyzetbe.