Vélemény

Bosszút állt a királyi korona?

Nemcsak az embereknek, hanem a koronázási ékszereknek is megvan a maguk sorsa. Míg, mondjuk, a magyar koronázási ékszerek még Amerikát is megjárták, addig a cseh koronaékszerek sosem hagyták el azt a földet, amelyet a csehországi királyok az adott korban a magukénak mondhattak.
author
ÚJ SZÓ ONLINE

2003. július 7. 08:00

Másrészt a magyarok szinte bármikor megtekinthetik legbecsesebb ékszereiket, államiságuk jelképét, míg a cseheknek ugyanerre bizony igen ritkán van alkalmuk. Ezért nincs is mit csodálkozni azon, hogy hatalmas érdeklődést váltott ki a cseh koronaékszerek legújabb közszemlére tétele. Az ereklyék július 13-áig láthatók a prágai Hradzsin régi királyi palotájának dísztermében. A 20. században csak kilenc alkalommal állították ki a cseh koronázási ékszereket, legutóbb 1998-ban. A mostani kiállítás tehát századunkban az első. Egyébként a legendás IV. Károly cseh király és német-római császár a ludas abban, hogy az értékes koronázási ékszereket csak rendkívüli alkalmakkor lehet megtekinteni. A kiállítás legértékesebb darabja – a Szent Vencel-korona – először éppen Károly fejét illette, amikor 1347. szeptember 2-án cseh királlyá koronázták. A mintegy 2,5 kilós, drágakövekkel díszített (néhány közülük a legnagyobb a maga nemében a világon), 21 karátos aranyból készült koronát első ízben Kelemen pápa 1346-ban kiadott bullája említi. IV. Károly döntése volt, hogy a cseh koronázási ékszerek – a Szent Vencel-korona, az országalma és a jogar – az ország patrónusának, Szent Vencelnek a sírja közelében legyenek elhelyezve a Szent Vitus-székesegyházban, s csak különleges alkalmakkor tekinthetők meg. Ennek ellenére fia, Zsigmond, aki magyar király is volt, a maga idejében Magyarországra is magával vitte a koronát. Később évszázadokon keresztül a Prágához közeli királyi székhelyen, Karlštejnben őrizték őket, majd ismét a Szent Vitus-székesegyházba kerültek. Karlštejnbe egyébként a huszita felkelések idejében kerültek az ékszerek, mert az akkori uralkodó tartott attól, hogy Prágában esetleg a lázadók kezébe kerülhetnek. A hagyomány szerint a Szent Vitus-székesegyházban Szent Vencel koponyáján kellene őrizni a koronát, de mivel az igen súlyos, valójában egy bársonypárnán fekszik, mert a csont idővel bizony összeroppanna. A koronázási ékszerek egy speciális, klimatizált üvegvitrinben vannak elhelyezve, amelyet 1929-ben készítettek. A vitrin pedig a székesegyház koronakamrájában, lényegében pincéjében van elhelyezve, amely hét kulcsra nyílik. A kulcsok az ország hét állami és egyházi méltóságánál vannak, s azok csak közösen tudják kinyitni a széf ajtaját. Egyetlen kulcsról sincs másolat. Mi látható Prágában? Elsősorban a már említett Szent Vencel-korona, amelynek legrégibb részei a 11–13. századból származnak. Mai formáját a 14. században, IV. Károly idején nyerte el. A cseh államiság másik két jelképe – ezek együttesen alkotják a koronázási ékszereket – a 18 karátos aranyból készített, drágakövekkel díszített jogar és országalma a 16. század elejéről valók. Mind a három ékszerhez megfelelő dísztok is tartozik. A kiállításon látható még egy vörös bársony királyi palást is, amely a szakértők szerint a 17. század első felében készült. Ezt is a koronázáskor használták ugyan, de a múltban minden uralkodó új és új palástot készíttetett magának. További rendkívül értékes darab a Szent Vencel-kard és az uralkodók által használt kereszt; ezek a 14. század első feléből valóak. A koronázási ceremóniákon ezeknek is szerepe volt, de nem tartoznak a szigorúan vett koronaékszerek, a cseh államiság jelképei közé. A cseh koronázási ékszereket egyébként rendeltetésüknek megfelelően legutoljára 1836. szeptember 7-én használták, amikor a Habsburg-házból származó Ferdinándot cseh királlyá koronázták. A két utolsó Habsburg-házi uralkodó – I. Ferenc József és I. Károly – sosem koronáztatta magát cseh királlyá. A cseh királyi koronánál Európában csak az osztrák, a francia és a magyar királyi korona régebbi. Az osztrák uralkodók a római császári koronát örökölték, míg a franciák az úgynevezett vaskoronával büszkélkedhetnek. Ebben a koronában állítólag megtalálható annak a töviskoszorúnak az egyik szilánkja is, amelyet Jézus Krisztus fejére tettek a zsidók, amikor Isten fiát keresztre feszítették. Mint szinte minden királyi koronához, a cseh koronához is különféle legendák fűződnek. A francia legendát már említettem. A magyar királyi koronán pedig állítólag akkor dőlt meg a kereszt, amikor Magyarországot, s a magyar nemzetet az első világháború után Trianonban a nagyhatalmak erőszakkal feldarabolták. A cseh királyi koronához fűződő legismertebb legenda a II. világháború idejéből való. Reinhard Heydrich, a náci Németországnak teljes mértékben alárendelt Cseh-Morva Protektorátus első birodalmi helytartója 1941 novemberében fiai és későbbi utódja, K. H. Frank kíséretében felkereste a koronázási ékszereket rejtő kápolnát, s megnézte a kincset. Állítólag miután kezébe vette a koronát, mérlegelte annak súlyát, a saját fejére helyezte, s nevetve kijelentette: „Hiszen ez olyan, mint egy játékszer.” Ezután két fia, Klaus és Heider fején is kipróbálta a koronát. Kisebbik fia a koronát le is ejtette. A csehek szerint Heydrich ezzel azt a legendát kívánta nevetségessé tenni, hogy aki egyszer önhatalmúlag a fejére teszi a Szent Vencel-koronát, az meghal. Mint tudjuk, a beképzelt helytartó 1942 májusában merénylet áldozata lett. Bár egyértelm? bizonyítékok nincsenek arra, hogy Heydrich valóban a fejére tette a koronát, a csehek ma is azt állítják, hogy ez a Szent Vencel-korona bosszút állt megszentségtelenítésért...

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Önnek ajánljuk
Forró Krisztián szerint át kell értékelni az Oroszországgal szembeni szankciókat (Somogyi Tibor felvétele)

Feszültség a Szövetségben a szankciók miatt

 Matovič

Matovič még nem tudja, kik segíthetnek a költségvetés megszavazásában

tornaóra

Sport, művészet és különórák

Igor Matovič

Matovič: Oktatási utalvány helyett készpénz

közúti baleset

SOKKOLÓ videóval figyelmeztet a rendőrség egy fontos szabályra

SZÖRNYŰ TRAGÉDIA: A forgalommal szembe hajtott a gyorsforgalmi úton, életével fizetett a figyelmetlenségéért

SZÖRNYŰ TRAGÉDIA: A forgalommal szembe hajtott a gyorsforgalmi úton, életével fizetett a figyelmetlenségéért

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.