Bokros nem bokrosodott meg a reformjainktól

Szlovákia napjainkban Közép-Európa legradikálisabb reformországává vált – jelentette ki a napokban Pozsonyban Bokros Lajos. Mielőtt neve hallatán az olvasótábor szekértáborokra szakadna, annyit azért jegyezzünk meg, hogy mégiscsak ő mentette meg Magyarországot a pénzügyi összeomlástól és csomagja tiszteletreméltó gazdasági fellendülést teremtett odaát. Mielőtt azonban politikusaink elbíznák magukat a dicséret hallatán, és arra gondolnának, hogy már akár vissza is lehetne fogni a lovakat, érdemes volna jobban odafigyelni a magyar reformerre. Ő ugyanis a dicséret mellé halkan odatette, hogy Szlovákiának bizony a reformok terén tíz év semmittevést kell egyszerre behoznia és az ország javuló pozíciójához az is hozzájárult, hogy bizony az egykoron nagy reformernek számító környező országok lendülete az utóbbi években jócskán alábbhagyott. Meg azért azt is észrevette, hogy a reformok nagy része még csak papíron létezik, amíg ezeket nem ültetik át a gyakorlatba, addig legfeljebb a konferenciákon lehet velük csillogni. Bokros egyébként a Világbank képviseletében láthatólag jól érzi magát nálunk. Erre minden oka megvan, hiszen ebből a pozícióból a bankkonszolidációhoz adott tanácsokat, így a sikert a magáénak is érezheti. Legújabban láthatólag az egészségügyi reformnak szurkol, nem is tagadva, hogy ő annak idején akkor látta idejét a távozásnak, amikor Horn Gyula közölte vele, hogy ezt azért már nem engedi neki. Nos, a reformjaink a héten apránként járták a parlamenti utat, eddig csak a közigazgatási reform botladozik, de azért éberségünk ne lankadjon. Még akkor sem, ha az asztalukon reformanyagok papírhegye mögé kényszerített képviselők órákon keresztül édesen szórakoznak a téli gumiabroncsok kérdésével. Egyébként Rudolf Zajac is a szeptemberi parlamenti ülés eredményeire vár, igaz ennek jövőre nem nagyon örülünk majd (hiszen egyes betegségek gyógyításáért fizetnünk kell). De addig sem tétlenkedik, bezár vagy tíz pozsonyi kórházépületet, mondván, minek kifizetni évente 3 milliárd koronát az állandóan üresen álló 1500 ágy fenntartására (csak arra lennénk kíváncsiak, hogy akkor miért kell kenőpénz a kórházba jutáshoz). De ezt legalább frappánsan csinálja, a minisztériumnál jelentkező egyszerű polgárok közül kisorsolnak egyet, aki a privatizációs bizottság tagjaként dönthet a felszabaduló épületek eladásáról.

Az állami költségvetés tárgyalása során az MKP oroszlánként harcol azért, hogy a mezőgazdaság a környező országokhoz képest megkapja a lehető legmagasabb szintű közvetlen támogatást. Reméljük, hogy ez tovább javítja a nagyüzemi vezetők és a párt kapcsolatát, amely bizony még tavaly ilyenkor is meglehetősen fagyos volt. De valljuk be, az uniós közvetlen támogatás a földhasználóknak jár majd, így az esetleges anyagi haszonból is inkább a nagyüzemi vezetők fognak részesedni és kevésbé a beosztottak. Ezt nem szidásként mondjuk, hiszen már az is jó, ha a nagyüzemek talpon maradnak és munkahelyeket biztosítanak, csak csendben megjegyezzük, hogy ez még nem a megváltás. ĺgy talán elvárhatnánk, hogy az a párt, amelyik mezőgazdasági vonalon most már valóban minden állami hatalmat a kezében tart, valamiféleképpen próbálja erősíteni, segíteni a latifundiumoknál kisebb gazdaságokat is. Persze lehet, hogy csinálja, csak az egyszeri újságíró számára észrevehetetlen módon. Az viszont tény, hogy az ágazatban nem látunk valamiféle nagy átalakulást és földrengésszerű változásokat ahhoz képest, amikor a nagyüzemi gazdálkodással egyértelműen összefonódott lobbi kezében volt a hatalom.

Eközben a héten újabb felvonással bővült a pénzügyi szolgáltatók nevű szomorújáték. Az annak idején négyszeres garanciát ígérő, de a valóságban szintén csak léggömböt nyújtó Drukos ügyfelei gyülekeztek a besztercebányai téli stadionba. A kiábrándult, így már az utazási költséget sem szívesen reszkírozó ügyfeleknek nehéz tanácsot adni, hogy eleget tegyenek-e a csődbiztos meghívásának. Legalább annyit kérdezzenek meg a csődeljárásokban járatos szakemberektől, veszthetnek-e valamit azzal, ha nem vesznek részt ezen a meghallgatáson.