BELFÖLD

Egyre több probléma merül fel az egyházi restitúció kapcsán, s Erdélyi Géza református püspök szerint mára nyilvánvalóvá vált: a hatályos jogszabály foghíjas. Nem teszi lehetővé annak a visszaigényelését, amit a 104/45-ös norma szerint konfiskáltak, noha az egyház szántóföldjeit és egyéb ingatlanjait éppen erre hivatkozva kobozták el. „A zsinat olyan álláspontra helyezkedett, hogy mindent, amit bármilyen címen elvettek, azt viszsza kell szerezni. Furcsa, hogy a restitúciós törvény sok mindenre vonatkozik, ám éppen a 104/45-öst nem említi. Ebben machinációt látunk” – szögezte le. Az egyház kéri: tegyék lehetővé, hogy a norma az intravillánokra, a szántóterületekre és az épületekre is vonatkozzon. Az utóbbiak nagy része már nem parókia, hanem hajdani iskolákról és tanítólakásokról van szó. (sza)

Személyi már 14 éveseknek?

A 14 évesek kapjanak személyi igazolványt – javasolta az igazságügyi minisztérium, s emiatt rögtön összetűzésbe került a belügyi tárcával. Daniel Lipšic az új, uniós formátumú okmányok kapcsán vetette fel a dolgot, s ezt szorgalmazza a Szlovák Információs Szolgálat, valamint a közlekedési minisztérium is. Indokaik azonosak: a 2006. január 1-jétől hatályos új Btk. értelmében 15-ről 14 évre csökken a büntethetőség korhatára. A belügy számára viszont az újítás óriási pluszkiadást jelentene. Palko azzal érvel: a rendőrség más módon is képes megállapítani a kiskorúak személyazonosságát. Amikor az igazságügyi miniszter a közelmúltban az új Btk.-ba csempészte a büntethetőség alsó korhatárának csökkentését, azonnal felmerült: ha a fiatalokat már 14 évesen börtönbe lehet zárni, akkor pluszjogokat is kell nekik adni. Ha egy évvel korábban kapnának igazolványt, az a szülőknek némi segítséget jelentene: ha az EU-n belül akarna utazni a gyermek, nem kellene kiváltani az útlevelet számára. (sz-a)

Elvesztett emberjogi per

Szlovákia pert veszített a nemzetközi emberjogi bíróságon, s ki kell fizetnie a felperesnek 3000 euró erkölcsi kártérítést. Egy hölgy nehezményezte: sérült ahhoz való joga, hogy ügyét független és pártatlan bíróság tisztességesen és ésszerű határidőn belül tárgyalja; valamint nem tartották tiszteletben a magántulajdona békés élvezéséhez való jogát. 1992-ben ugyanis az illetékes pozsonyi lakásszövetkezet visszavette tőle a korábban kiutalt háromszobás lakást – azzal az indoklással, hogy már nem tagja a szövetkezetnek. Bírósághoz fordult, ám az ügy 8 évig és 9 hónapig húzódott. Strasbourg elutasította a beadvány azon részét, mely a lakáshoz való jogra vonatkozott, abban azonban igazat adott a panaszosnak, hogy nem ésszerű időn belül zárták le ügyét. (sz. a.)