Becsúsztunk az új évbe

Volt némi petárdázás, némi pezsgődurrogtatás, a környező országok államfői pedig arra jöttek rá, hogy nem éjfél után kell a népnek évnyitó beszédet mondani. Ugyanis akkor még a saját családjuk sem hallgatna rájuk, mert mindenki éppen próbál lerészegedni, vagy már az. Ehelyett szépen délután, vagy kora este, amikor az ember éppen hihetetlen fejfájással ül a doboz előtt és kapcsolgatja a gombokat, miközben azon morfondírozik, hogy ki is ihatta meg a társaságból a méregdrága alkoholt, amit már több éve őrizgetett.

A világvége most is elmaradt, bár a tavalyi évre ráhúztunk egy másodpercet. Az oroszok viszont saját durva humorukkal viccelték meg Európát, bár rajtuk kívül nyilván senki sem nevetett, amikor kicsit elzárták Európa gázcsapját. Ennél már csak az egész vita megoldásán röhögtem nagyobbat, amely a következőképpen szólt: Az orosz Gazprom az eddigi 50 dollárról mégis 200 dollár fölé emeli a gáz árát, de ezt egy közvetítő cég fizeti csak ki, s az ukrán állami vállalat végül megint csak 95 dollárért veszi majd meg a gázt, mert hozzákeverik az 50 dolláros türkmén gázt is. Na erre mondom én azt, hogy tiszta, átlátható, egyszóval gázos. Nyilván ezt majd oktatni is fogják az egyetemeken, mint az energiavita orosz– ukrán típusú megoldását.

Az idei év első szép elnöki félrelépésén is túl vagyunk. Ivan Gašparovičnak ugyanis sikerült kitüntetnie egy olyan volt személyt, aki 1962 és 1971 között a csehszlovák–osztrák határon irányította a határőröket, akik köztudottan agyonlőttek több embert menekülés közben. Ondrej Šedivýt az elnök a második világháborúban tanúsított antifasiszta tetteiért tüntette ki. Ez szép, de talán már egy kicsit idejétmúlt. Úgy gondolom, inkább az aktuálisabb dolgokért kellene a plecsniket osztogatni, mert arra, ami most történt, legalább a többség még emlékszik, szemben a hatvan évvel ezelőtt befejeződött második világháborúra. Mondjuk, a teniszezőket.

Gašparovičnak érezhetően nem tetszik, hogy a minisztériumok és a kormány belebeszél, kinek oszsza ki a kereszteket, így inkább törvényt akar módosítani. Rudolf Schuster, az előző államfő ezt egy könnyed, bár nem túl diplomatikus lépéssel úgy oldotta meg, hogy létrehozott egy saját kitüntetést. Abba meg aztán már senki sem szólhatott bele, hogy mondjuk miért kapott többek közt Schuster-plecsnit Ján Slota is.