Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek volt vezetője szerint Iraknak jó eséllyel már nem voltak tömegpusztító fegyverei, amikor az amerikai és a brit hadsereg háborút indított az előző rezsim ellen.
BBC RÁDIÓ
Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek volt vezetője szerint Iraknak jó eséllyel már nem voltak tömegpusztító fegyverei, amikor az amerikai és a brit hadsereg háborút indított az előző rezsim ellen. Blix a BBC rádiónak azt mondta: már az általa vezetett ellenőri testület sem talált semmit, néhány kisebb jelentőségű lelettől eltekintve. Ezekről megpróbálták kideríteni, hogy a jéghegy csúcsát jelentik, vagy csak „a múltból visszamaradt törmelékekről” van szó. „A szakértők ez utóbbi feltételezés elfogadására hajlottak” – mondta a volt ENSZ-tisztviselő. Hozzátette: a briteknek és az amerikaiaknak most már minden lehetőségük megvan a kutatásra, az irakiak a korábbi megfélemlítés nélkül beszélhetnek nekik, oda mennek, ahová akarnak, és mégsem találtak semmilyen tömegpusztító fegyvert. Blix közölte: ezek után mindinkább hajlamos annak a következtetésnek a levonására, hogy ilyen fegyverek nincsenek is, és szerinte az amerikaiak és a britek is kezdik ezt elfogadni. Hans Blix szerint a szövetséges hatalmak annak idején eltúlozták az általuk gyűjtött hírszerzési adatok jelentőségét. Példaként említette a pilóta nélküli iraki repülőgépeket, amelyekről feltételezték, hogy vegyi vagy biológiai hatóanyagok szétszórására dolgozták ki őket. Ezek estében őt személyesen is bírálatok érték, amiért nem csinált „nagyobb ügyet” a gépek létéből; ma már az amerikai hírszerzés illetékesei is elismerik, hogy a szerkezeteket valószínűleg tényleg felderítésre használták, ahogy az irakiak annak idején mondták. Blix szerint a szövetségesek őszintén meg voltak győződve arról, hogy Szaddám Huszein volt iraki elnök a tömegpusztító fegyverek hadrendbe állítása felé tart, és ez – a diktátor múltjának ismeretében – érthető is. „A középkorban is azonban az emberek meg voltak győződve a boszorkányok létezéséről, és amikor találni akartak egyet, találtak is” – fogalmazott a volt ENSZ-főellenőr. Szerinte a brit kormány tavaly közzétett hírszerzési dossziéja úgy volt összeállítva, hogy az olvasó sokkal többet olvashatott ki belőle, mint amennyi valójában benne volt. Ez az az információcsomag, amelynek kulcseleméről – az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perces bevetési készültségéről – a BBC májusban azt jelentette, hogy azt a kormány vetette bele a dossziéba, jóllehet tudta, hogy az információ nem állja meg a helyét. A tudósítás súlyos összecsapás-sorozathoz vezetett a BBC és a kormány között; a hír forrásaként megnevezett David Kelly védelmi minisztériumi főtanácsadó a körülötte támadt vihar közepén öngyilkos lett. Blix nyilatkozatában – a dossziéval kapcsolatban – bírálta a „politikai csodadoktorkodás” gyakorlatát. Megfogalmazása szerint egy kormánynak hitelesebbnek kellene lennie, mint a „frizsiderreklámnak, amelynek kitételeit senki nem hiszi el igazán”. Blix alig egy nappal azután nyilatkozott a BBC-nek, hogy az ausztrál közrádiónak kijelentette: Irak valószínűleg már 12 évvel ezelőtt megsemmisítette összes tömegpusztító fegyverét.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.