<p>A családot a történelem során soha semmi nem volt képes megszüntetni: sem az engedékenység, sem a szabadosság, sem a családellenesnek nyíltan nevezhető kommunaelméletek .</p>
Bauer Edit esete az értetlenséggel
Persze, a családnak a világban különböző értelmezései vannak. Mást jelent Európában, egészen mást a moszlimoknál, hogy egyéb példákat ne ragozzunk. A család természetes biológiai kapocs, abból adódik, hogy élőlények vagyunk, s mindig nagyon komolyan vigyázzuk az utódok zavartalan felnevelését.
Most, állítólag, Európa forrong. Egy bizonyos Lunacek-jelentés miatt. Nem is érdekelne az egész, hiszen semmilyen európai jelentés nem változtatja meg azt, ami a kamasz fiúknál és lányoknál a legpuritánabb nevelés dacára is megjelenik: a természetes vonzódást a másik nem iránt. Előbb az egész másik nem iránt, később, a magasabb emóciók elsajátításával, nagyban szocializációs hozadékként is, bizonyos konkrét másik nembéli egyed iránt. Ezt hívják szerelemnek, amit az írásbeliség öt évezrede alatt minden valamirevaló írástudó meg akart fogalmazni – sikertelenül. Ha tehát a kedves olvasó kamaszodó gyermeke az ellentétes nemmel kapcsolatban néhanapján elpirul, akkor nyugodt lehet, a világ a maga rendjén megy tovább. Aztán van néhány százaléknyi ember (nem mi találtuk ki, releváns szakmai becslés szerint cca. 4 százaléknyi), akiknél ez máshogy működik. A különböző társadalmi rendszerekben ezt az aránylag kicsi csoportot hol teljes egészében elviselték, hol elhallgatták, hol gályarabságra ítélték, hol vesztőhelyre küldték. Mind a mai napig. Európában a társadalom elviseli, egyes országokban emberi jogként kezelve a szexuális orientációt, egyes országokban pedig eltűrve. Kivételt képeznek minden életképes társadalomban a társadalomra vagy az utódokra nézve veszélyes cselekmények: az erőszakos közösülés, fiatalkorúak megrontása, állatokkal vagy emberi tetemekkel elkövetett szexuális praktikák, esetenként a prostitúció. S ez így van rendjén.
Az egész nem érdemelne kétsoros hírnél többet, ha egy keresztény, konzervatív és – ne halandzsázzunk – tisztességes munkájáról ismert politikus most nem lenne nyilvános megbélyegzés tárgya. Politikai újságíróként ritkán írom le, most mégis: igenis vannak tisztességes, a közügyek iránt elkötelezett és szorgalmas, művelt, munkabíró politikusok! Gyakran nem voltunk egy politikai platformon Bauer Edit képviselővel, lévén sok mindenben eltérőek politikai nézeteink, de ha nyilvános fórumokon mocskolódó, fröcskölő véleményeket olvasok róla, akkor nem értem. Nem értem, mi a baj azzal, hogy egy olyan jelentést szavazott meg, amely jogokat bővít, de mások jogait nem kurtítja. Eredeti pártjának, az Együttélésnek ez volt a politikai doktrínája, csak nekem legalább négyszer nyilatkozta ezt a hajdani pártelnök. A doktrína lényege, hogy az a jogszabály, amely egy embercsoportnak úgy tágítja a személyi szabadságot, hogy azzal más embercsoportok jogait nem nyirbálja meg, demokratikus jogszabály. Párhuzam: azzal, hogy magyarul beszélhetünk, nem sértjük nem magyar ajkú polgártársaink jogait. Aki azt mondja, hogy igen, soviniszta.
Mi a baj Bauer Edittel? Azzal a képviselővel, aki nem húszéves (még hölgyeknél is erény a kor és a tapasztalat), s akinek politikai krédóját egy életpálya igazolja. A mocskolódó hozzászólások szerzői olvasták a jelentést? És olvasták Bauer Edit ezzel kapcsolatos nyilatkozatát? S mégis mocskolódásra találtak okot? Akkor komoly szövegértési gondjaik vannak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.