Az USA Venezuela BT-tagsága ellen

Elhalványodott az esély Venezuela számára, hogy megszerezze az ENSZ Biztonsági Tanácsában a latin-amerikai országoknak fenntartott helyet, miután az Egyesült Államok által támogatott Guatemala az eddigi voksolások során jelentősen több szavazatot nyert el. A választásra jogosult ENSZ-közgyűlés hétfőn tíz alkalommal tartott titkos szavazást. Már az első fordulóban beválasztották a BT nem állandó tagjai közé a Dél-Afrikai Köztársaságot, Indonéziát, Olaszországot Belgiumot, amelyek 2007. január 1-jétől váltják fel Tanzániát, Japánt, Dániát és Görögországot. Dél-Afrika most először került be a BT-be. A csata azonban még nem dőlt el. A legutóbbi, keddi óta, legközelebb ma tart szavazást az ENSZ-közgyűlés. Az egynapos szünetet arra próbálták meg felhasználni a latin-amerikai országok, hogy informális egyeztetéseken kiutat keressenek a patthelyzetből. Sem Venezuela, sem Guatemala nem hajlandó feladni a küzdelmet, egyelőre mindkét ország kitartóan küzd a BT-tagságért. Hugo Chávez venezuelai elnök kijelentette, hogy nem hátrálnak meg annak ellenére sem, hogy egy forduló kivételével Guatemala minden alkalommal több szavazatot kapott. Venezuela és Guatemala hónapok óta intenzív diplomáciai tevékenységet folytat, hogy minél több országot állítson maga mellé a BT-ben jelenleg Argentína által birtokolt hely megszerzéséért. Az inkább az Egyesült Államok és a Venezuela közti, befolyásért vívott küzdelemnek tekintett szavazás a latin-amerikai országokat is megosztotta: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Bolívia a Hugo Chávez vezette Venezuelát pártolja, Mexikó, Kolumbia és a közép-amerikai országok többsége viszont Guatemalát támogatja. Több ország ENSZ-nagykövete szerint az USA-ellenes koalíció összekovácsolásán fáradozó Hugo Chávez nem szerzett új barátokat magának, amikor szeptemberben az ENSZ-közgyűlés ülésszakán felszólalva ördögnek és zsarnoknak nevezte George Bush amerikai elnököt. A Biztonsági Tanácsnak öt állandó és tíz nem állandó tagja van. Utóbbiakat két évre választja meg az ENSZ-közgyűlés, mégpedig úgy, hogy ötöt az egyik évben, a másik ötöt pedig a következő évben. A megválasztáshoz legalább kétharmados többség szükséges, ami azt jelenti, hogy a 192 tagállam közül minimum 125 támogatását el kell nyernie a jelöltnek. A választási szabályok lehetővé teszik, hogy a titkos szavazás akár a végtelenségig folytatódjon, ha egyik jelölt sem lép vissza. A következő fordulókban azonban nyitott lesz a szavazás, azaz a latin-amerikai/karibi térség bármelyik országára lehet szavazni a két hivatalos jelölten kívül. A leghosszabb csata 1979-ben kezdődött. Akkor Kuba és Kolumbia volt a két jelölt, és két és fél hónap elteltével, 1980. január 7-én a 155. fordulóban nevető harmadikként Mexikó került be a Biztonsági Tanácsba. A Biztonsági Tanács nem állandó tagja még Peru, a Kongói Köztársaság, Ghána, Katar és Szlovákia, mandátumuk 2008. január 1-jéig tart.