<p>Az Európai Unió milliárdokat vesz ki az adófizetők zsebéből a szegényebb tagállamok felzárkóztatására. A végeredmény? Míg a leggazdagabb régiókban az egy főre jutó össztermék az uniós átlag több mint 300 százaléka, a legszegényebb régiókban 30 százalék körüli. A kiugróan nagy regionális különbségeket a tagországokon belül sem sikerült enyhíteni.</p>
Az uniós pénz szórása
„Az Európai Unió belső piaca nem olyan hely, ahol ki lehet zsákmányolni a kelet-európai munkavállalókat, és ahol rájuk alacsonyabb szintű szociális normák vonatkoznak. Európa nem a vadnyugat, hanem szociális piacgazdaság” – mondta az Európai Unióról szóló helyzetértékelésében szerdán Strasbourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Épp a keleti tagországok szegényebb régióinak a felzárkóztatását szolgálják a régiófejlesztési támogatások, amelyek lényege, hogy a gazdagabb régiók támogatják a szegényebbeket. Az Európai Unió a jelenlegi, vagyis a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban 1082 milliárd eurós költségvetéssel dolgozik, aminek nagyjából az egyharmadát, 351,8 milliárd eurót a regionális politikára fordít. Magyarul: az uniós adófizetők által befizetett adóból ekkora összeget osztanak szét a tagállamoknak régiófejlesztésre.
Az elköltött milliárdok ellenére sem az egyes országok közötti különbségek, sem az országokon belüli különbségek nem csökkennek látványosan. Példáért nem kell messzire mennünk. Pozsony megyében jelenleg a fizetések középértéke bruttó 1200 euró, ami azt jelenti, hogy ennél az értéknél az emberek fele keres többet, fele pedig kevesebbet. Eperjes megyében ez csupán 800 euró. A legfrissebb felmérések szerint 2010 óta alig változott valami. Míg akkor az Eperjes megyében élők átlagfizetése a pozsonyinak csupán a 62 százalékát tette ki, manapság a 64 százalékát, vagyis a különbség a hibahatáron belül mozog.
Szlovákiában nem sikerült enyhíteni a társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségeket sem. A csúcsmenedzserek 2010-ben 4,7-szer annyit kerestek, mint az egyszerű alkalmazottak, ma pedig a különbség 4,5-szörös. Finnországban a különbség csupán 2,5-szörös.
Szlovákia persze nem egyedi eset, hasonló a helyzet a többi keleti tagországban is. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a hatalmon levő politikai vezetők az uniós támogatásokat többnyire a hozzájuk hű vállalkozók és régiók között osztották szét. Tájainkon a kliensrendszereket gyakorlatilag az uniós támogatásokból építik ki, ami soha nem látott korrupcióhoz vezet. Amíg ezen nem változtatunk, addig gigászi régiófejlesztési uniós támogatások sem eredményezhetnek felzárkózást.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.