Az osztrák Der Standard a MIÉP-ről

A Der Standard című liberális bécsi lap szerdán beszélgetést közölt Paul Lendvay magyar származású neves osztrák publicistával a MIÉP-ről, "Nyíltan idegengyűlölő és antiszemita" címmel, valamint közreadta tudósítója, Gregor Mayer "Gonosz játék a ,,feldarabolt hazával" " című cikkét a párt politikájáról.
Gerhard Plott írása szerint Paul Lendvay meg van döbbenve, s úgy látja: "A MIÉP-hez és publicisztikai környezetéhez képest a (jobboldali populistának tekintett) Osztrák Szabadságpárt baloldali szektás párt. Ilyen brutális, nyíltan antiszemita és idegengyűlölő hangot, mint amilyet a MIÉP környezete használ, más európai országban nem ismerek. Ez a Stürmer (a náci párt lapja) hihetetlen stílusa" - mondta Lendvay, de súlyt helyezett arra, hogy megvonja a határt a MIÉP szónokai és választói között, mert szerinte sokan azért szavaznak a MIÉP-re, mert a rendszerváltás veszteseinek érzik magukat. Lendvay szerint a MIÉP még nem jelent veszélyt a magyar demokráciára, de egyszerűen elviselhetetlennek nevezte az olyan kijelentéseket, mint amilyeneket ifjabb Hegedűs Lóránt tett.
Lendvay szerint a választási harc éles volt, s teli volt személyeskedő mélyütésekkel, de alapvetően nem volt rosszabb, mint például Franciaországban. "A legutóbbi választásokat Horn Gyula hihetetlen ügyességgel veszítette el a szocialisták számára. A bonyolult választási rendszer mellett nehéz jósolni, mégis úgy véli, hogy a kormánykoalíció szoros győzelmet arat, de még minden nyitott - mondta.
Különösen Orbán Viktor személyét nevezte érdekesnek Lendvay: fiatalsága ellenére a legtehetségesebb magyar politikus, és pártján belüli hatalmi pozíciója hihetetlenül erős. "Nem a Fidesznek van Orbán Viktor miniszterelnöke, hanem Orbánnak van Fidesze, minden tőle függ" - mondta, s úgy vélte: "Orbán ellenfele, Medgyessy Péter ugyan elegáns magyar úr, de nincs szilárd háttere, ám ennek ellenére nagyobb iránta a rokonszenv, mint Orbán iránt".
Gregor Mayer azt írta cikkében, hogy a MIÉP a parlamentben sok esetben a kormány mellett szavazott, és a párt emberei vezető beosztásokhoz jutottak az állami médiában. Arra is emlékeztetett, hogy Csurka István, a MIÉP elnöke a rendszerváltás előtt népszerű színházi szerző volt, akinek darabjai nem nemzetiek voltak, hanem a városi bulvárt ötvözték társadalombírálattal. A szerző felidézi, hogy Csurka István 1992-ben, az MDF alelnökeként pozicionálta magát egy pamflettel, amelyben kódoltan antiszemita módon "Párizs-New York-Tel Aviv tengelyről" szólt. A MIÉP 1998-ban bekerült a parlamentbe s "ezzel a magyar népképviseletbe bevonult a MIÉP alig leplezetten náci szellemisége" - írta Mayer. Szólt Csurka több vitatott írásáról, valamint ifjabb Hegedűs Lóránt kijelentéseiről, s az emiatt folyó nyomozásról. Mayer szerint a MIÉP jelszavai az akkori magyar területek kétharmadát a szomszéd országokhoz csatoló trianoni békeszerződés revíziójára céloznak.
A tudósító így folytatta: "Orbán Viktor kormányfő Fidesz-e már a választási harc előtt mindent elkövetett, hogy a MIÉP minél több szavazóját csábítsa el. A szélsőjobboldaliak bírálata, vagy a tőlük való elhatárolódás nélkül rátértek arra, hogy átvegyék azok retorikáját némileg felhígított formában. Orbán nem a trianoni szerződések, hanem a Benes-dekrétumok ellen nyitott fontot, amelyek mintegy 80 ezer magyart érintettek s amelyeket Wolfgang Schüssel (osztrák kancellár), Jörg Haider (a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt vezéralakja) és Edmund Stoiber (bajor miniszterelnök, német kancellárjelölt) is szívesen vet fel. Orbán óvatosan megközelítette Csurka >>élettér-fogalmát<< , egyszer a magyarok >>gazdasági életteréről<< , aztán - látszólag elvontan - >>a jó és a gonosz életteréről<< szólt". Végül Mayer azt írta: "A kedvezménytörvény, a pompázatos millenniumi ünnepségek, a korona körüli bizarr kultusz és sok zászlólengetés vezette be már a választások előtt két évvel a jobboldali választói potenciál homogenizálását etnikai-nacionalista alapon."