Az illiberális eszme előretörése

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

A véleménycikk szerint az, hogy világszerte csorbát szenvedett a politikai és gazdasági szabadság eszméje, annak egyik következménye, hogy az Egyesült Államok visszavonult globális vezető szerepéből. Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét ismertetve a WSJ emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor a nyolcvanas években a szó 19. századi értelmében vett liberális politikusként vált ismertté, de 2010-es ismételt hatalomra kerülése óta apránként leépítette az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.

„Magyarország lassított felvételben való átalakulása puha autoriter állammá provinciális problémának tűnhet Washington vagy Brüsszel számára Európa perifériáján, de Orbán Viktor csodálattal tekint Vlagyimir Putyinra és hozzá hasonló vágyakat dédelget” – írja a lap, amely szerint a „nacionalista elit” sok tagja számára nem pusztán fantázia a határokon átnyúló Nagy-Magyarország feltámasztása.

„Orbán Viktor illiberális őszintesége figyelmeztetés, hogy a szabad piacok és a szabad társadalmak erőteljesebb védelmet igényelnek” – írja a WSJ, emlékeztetve, hogy a hidegháborút követően eluralkodott az elégedettség, hogy a liberalizmus győzedelmeskedett, „a történelemnek vége”. De a tekintélyelvűek mindig lesben állnak, hogy kihasználják a demokrácia gyenge pontjait – fűzi hozzá. A cikk végül felszólítja Nyugat-Európát, hogy a gazdaság beindításával bizonyítsa be, mire képes a szabadság, valamint az amerikai elnökhöz is, hogy emeljen szót a liberális eszme védelmében.

Magyarország az 1989-es forradalmakban betöltött szerepe után most ismét iránymeghatározó, az első európai ország, amely elítéli a liberális demokráciát, és elhatárolódik tőle. Olyan új rendszert vezet be, és olyan értékeket állít a középpontba, amelyekre példaként Vlagyimir Putyin Oroszországát szokták felhozni, de amelyek visszhangra találnak más országokban is – írta Fareed Zakaria publicista a The Washington Post című amerikai napilapban megjelent cikkében, utalva Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombati tusnádfürdői beszédére.

Orbán utóbbi évekbeli intézkedései alátámasztják, hogy ő mintának a putyini Oroszországot tekinti, Putyin nyomdokain járva olyan rendszert vezet be, amelyet a „putyinizmus” szóval lehet a legjobban jellemezni. Ennek a rendszernek a legfőbb elemei a nacionalizmus, a vallás, a konzervatív társadalomszemlélet, az államkapitalizmus és a kormány média feletti uralma. Ha az ember körülnéz a világban, láthatja, vannak más vezetők is, akik célul tűzték ki a putyinizmus egyes fő elemeinek átvételét, többek között Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök.

Putyin sikere nagyrészt magának az orosz elnöknek és az általa vezetett országnak a sikerén fog múlni. Ha diadalmaskodik Ukrajnában, és Oroszország szomszédja végül Moszkvának fog könyörögni, akkor úgy tűnik majd, hogy Putyin győzött. De ha Ukrajna Oroszország érdekszféráján kívül is megállja a helyét, és az orosz gazdaság tovább gyengül, akkor Putyin egy globálisan elszigetelt, szibériai olajtermelő állam élén találhatja magát – véli a The Washington Post cikkírója.