Az elúszott milliárdokat valakitől el kell vonni

A bűnösök sokáig lapítottak, de végül csak utolérték őket. Miközben az egykori kommunista propagandistákkal hangosan ünnepeltették magukat, a Bősi Vízlépcső építésének főnökei azért a saját zsebükre is gondoltak. A nyomozók egyelőre óvatosan több száz millió koronáról beszélnek. Kíváncsian várjuk a részleteket és talán néhány érdekes jelenetnek is tanúja leszünk. Elsőként Július Binder tapasztalhatta meg, mi is bányászható ki a mostani kormány egyik jó cselekedeteként az internetre vitt cégjegyzékből. Már ki is jelentette, bár az egyik gyanúba keveredett cég tulajdonosai között az ő neve és lakcíme szerepel, nem róla van szó.

A másik pénzes ügy a gázművek privatizációja. A dollár árfolyamesése miatt a vételár nem kevesebb, mint 9 milliárd koronával lett kevesebb. Az ellenzék nem is tehet mást, hangosan sajnálja az elúszott pénzt (pedig ők egyáltalán nem privatizálták volna az SPP-t). A kormányoldal különféle magyarázatokat ad, maguk módján részben nekik is igazuk van, ez persze nem pótolja a hiányzó milliárdokat. Következő lépésként ugyanis arra kell választ adni, hogy a nagy veszekedéssel kialkudott elosztási modellben kitől is vonják meg a kieső pénzt.

Az uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési SAPARD-program nálunk eddig nem bizonyult nagy sikernek, esetében egyre inkább megmutatkozik, hogy Szlovákia mennyire csak a látszatra építő ország, és milyen messze van még a normális működéstől. A legszebb az lesz, ha kiderül, hogy hiába jönne pénz az EU-ból, a régió legmagasabb adóterhelésű országa még a kötelező nemzeti önrészt sem lesz képes mellé tenni. Mindenesetre az illetékes brüsszeli bizottság a SAPARD-feltételek könnyítését hagyta jóvá. Az érdekelt vállalkozók a részleteket a földművelésügyi minisztérium honlapján áttanulmányozhatják.

Mindenképpen érdekes hírnek számít, hogy megszületett a harmadik mobilszolgáltató-engedély. A külföldi tapasztalatok szerint ugyanis ha csak ketten vannak a piacon, egy idő után elvesztik a versenyzési kedvüket, így szükség van az állóvizet felkavaró harmadikra. A szakértők szerint a GSM-piacon erre elsősorban az árakkal lesz lehetőség.

A kormánytagok sorra teszik meg búcsúnyilatkozataikat. A szociális miniszter Peter Magvaši szemrebbenés nélkül jelentette ki, hogy nem ők tehetnek a nyugdíjreform elmaradásáról. De mást is maga után hagy, a tőkeszámlákkal kapcsolatban a kormány elé terjesztett egyik változat igazi kommunista javaslat: az összegyűlt pénz elhelyezéséről nem a biztosított, hanem valamiféle befektetői bizottság döntene. Vagyis az egész világon működő magánnyugdíjpénztár-rendszer újra csak Szlovákiában nem vonzó a főhivatalnokoknak. Szerencsére Magvaši már fogatlan oroszlán, a döntést már az új kormány és parlament hozza meg. Azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a döntés sokat elárul majd az új hatalom valódi irányultságáról.

A pénzügyi szolgáltatók világában az egyik bank azonnali hitel-visszafizetést követel a Drukostól. A cég összeesküvést emleget, de ennél valószínűbb, hogy a bank a lázas csődelőkészítés láttán menti a menthetőt. Komoly mozgások voltak az AGW háza táján. A részvényesek egy zajos közgyűlésen hagyták jóvá a vagyon pénzzé tételét, de még sok a kérdőjel. A hírek szerint a végső döntést egy újabb közgyűlésnek kell szentesítenie. Egyelőre úgy tűnik, hogy az egész akció csak arra szolgált, hogy a cég tulajdonosa visszakövetelhesse a rendőrség által zárolt dokumentációt, ami újra szabad kezet biztosítana neki. A sajtóbeszámolók alapján a közgyűlés lefolyása annyi pontban sértette az előírásokat, hogy várhatóan többen bíróságon is megtámadják érvényességét. Érdekes az is, hogy az illetékes ügyész szerint a legalább 13 ezer embert megkárosító AGW-s főnök szabadlábon várhatja a nyomozás lezárását.

Eddig a legkevésbé fájdalmasnak a körülbelül ötezer embert érintő SaS zálogház öncsődjének a lefolyása tűnik. Itt a vagyon szétosztásának módját gond nélkül jóváhagyták, már csak azért is, mert a követelések 74 százalékát egyetlen ügyvéd képviselte. Érdekessé azonban majd itt is akkor válik az ügy, ha kiderül, mennyi értéket is lehet valójában szétosztani az egykori betétesek között.