Az Egyesült Államok jelentősebb katonai akciói

1915. július 28. Amerikai csapatok elfoglalták Haitit, s csupán 1934. augusztus 6-án hagyták el a szigetet.

1917. április 6–1918. november 11. Az I. világháború idején 4.743.826 amerikai katona vett részt a hadműveletekben.

1941. július 7. Amerikai csapatok elfoglalták Izlandot.

1941. december 7–1946. december 31. 16 353 659 amerikai katona szolgált a II. világháborús időszak hadműveleteiben.

1950. június 25–1953. július 27. A koreai háborúba összesen 5 764 143 amerikai katona kapcsolódott be.

1958. július-október. Tízezer amerikai tengerészgyalogos érkezett Libanonba a kormány támogatására.

1961. december 10. J. F. Kennedy amerikai elnök hozzájárult 15 ezer amerikai „katonai tanácsadó” Vietnamba küldéséhez. Az amerikai katonai személyek száma 1963 végére 30 ezerre emelkedett. 1964. augusztus 4. és 1973. január 27. között 8.752.000 amerikai katona szolgált a vietnami háborúban.

1965. április 28. A katonai juntát megdöntő puccsot követően 14 ezer amerikai katona érkezett a Dominikai Köztársaságba az amerikai polgárok védelmére. A csapatokat a következő évben vonták ki.

1970. április 29. Amerikai és dél-vietnami erők átlépték a kambodzsai határt, hogy „megvédjék Kambodzsa semlegességét”. Az amerikai csapatokat júniusban vonták ki.

1983. október 25. Ronald Reagan elnök utasítására mintegy kétezer amerikai katona foglalta el Grenadát az amerikai állampolgárok védelme, a demokratikus viszonyok helyreállítása és a kubai katonai jelenlét megszüntetése érdekében.

1986. április 15. 33 amerikai gép bombázta a líbiai Tripolit és Bengázit, ezzel bosszulva meg a terrorista akciókat, amelyek hátterében a feltételezések szerint Tripoli állt.

1989. december 20. George Bush elnök parancsára 20 ezer amerikai katona szállta meg Panamát, hogy megdöntsék Manuel Noriega tábornok kormányát. Noriega 1990. január 3-án adta meg magát.

1990. augusztus 2. Iraki csapatok megszállták Kuvaitot. 1991. január 17-én a nemzetközi erők megkezdték az Irak elleni légitámadásokat (Sivatagi vihar). A szárazföldi hadműveletek február 24-től indultak meg, s a totális vereséget szenvedett iraki elnök február 26-án kiürítette Kuvaitot. Az Öböl-háborúban az USA 467 939 katonát vetett be.

1992-1994. Csaknem 30 ezer amerikai békefenntartó vett részt a humanitárius segélyakciónak induló szomáliai műveletben. 1993 októberében szomáliai fegyveresek brutálisan meggyilkoltak 18 amerikait, ezután az amerikaiak 1994 elején elhagyták az országot.

1993. június 27. Clinton amerikai elnök 27 robotrepülőgépet lövetett ki az iraki titkosszolgálat bagdadi parancsnokságára.

1994. február–1995. szeptember. Az Egyesült Államok a NATO részeként légicsapásokat hajtott végre Jugoszláviában a szerb erők ellen a boszniai háború idején.

1994. szeptember. Az Egyesült Államok által vezetett többnemzetiségű erők megszállták Haitit, hogy helyreállítsák a demokráciát.

1998. augusztus 20. 13 nappal a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetségek elleni pokolgépes merényletek után robotrepülőgépekkel támadták a terroristákat támogató Oszama bin Laden feltételezett támaszpontjait Afganisztán területén.

1998. december 16-19. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokat mért az iraki katonai és stratégiai fontosságú létesítményekre, mert Szaddám akadályozta az fegyverzetellenőrök munkáját.

1999. március 24-június 20. A koszovói konfliktus miatt az USA – a NATO-erők részeként – katonai csapásokat mért Jugoszláviára.

2001. október 7. Az amerikai célpontokat ért szeptember 11-i terrortámadások miatt a szövetségesek katonai csapásokat kezdtek Afganisztánban a tálib rendszer ellen. A hadműveletek máig folytatódnak.