A kémcsőből érkező élelmiszereké a jövő

A vegetarianizmus és a veganizmus népszerűsége ellenére a hús és az állati termékek iránti kereslet világszerte továbbra is drámaian növekszik, várhatóan 2050-re megduplázódik. Másrészt az intenzív állattenyésztés, beleértve a baromfitenyésztést is, egyre több kritikával szembesül, amelyek főleg az ágazat környezeti hatásaira vagy az állatok rossz életkörülményeire vonatkoznak. A kutatók ezért olyan alternatívát dolgoztak ki, amely jelentősen megváltoztathatja az ellátási láncok kínálatát.

Sejtes gazdálkodás

Az élelmiszeripari szakemberek a hús iránti növekvő keresletet úgy próbálják kielégíteni, hogy a húst laboratóriumban, sejttenyészetek segítségével állítják elő. A módszer azonban kezdettől fogva alapvető problémába ütközött. A gyenge „termés” és a magas előállítási költségek csillagászati magasságokba emelték az így előállított termékek árát. A nyersanyagköltségek és maga az előállítási folyamat elemzése korántsem volt optimista. Sőt, úgy tűnt, e téren nem lehet számítani gazdaságilag elfogadható eredményre.

A kérdéssel többek között a jeruzsálemi Héber Egyetem Yaakov Nahmias által vezetett tudóscsoportja kezdett foglalkozni, és jelentős előrelépést értek el. Mint arról a Nature Food című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban beszámolnak, sikerült egy új, sokkal hatékonyabb módszert kifejleszteniük a hús laboratóriumi előállítására. Új bioreaktoruk keresztáramú (érintőleges) szűrőberendezést alkalmazva képes biztosítani annak folyamatos előállítását. Noha a literenkénti 130 milliárd sejtes teljesítményével fele olyan hatékony, mint más, hasonló méretű berendezések, azokkal ellentétben azonban lehetővé teszi a „hústermés” gyakorlatilag napi „betakarítását“. Ugyanakkor a csirke sejttenyészetek tenyésztéséhez egy új, lényegesen olcsóbb, állati összetevőktől mentes táptalajt (tápközeget) használnak.

Ford adta az ihletet

A koncentrált sejtkultúrák folyamatos előállításának ezen egyszerűsített módszere jelentősen csökkenti a laboratóriumi hús végső költségét. 

„Az autóipar forradalma inspirált minket, amelyet Henry Ford 110 évvel ezelőtt indított el, amikor automatizálta a gyártási folyamatot” – árulta el Nahmias professzor. „Eredményeink azt mutatják, hogy a tenyésztett hús hasonló, folyamatos előállítása a mai költségek töredékéhez vezet anélkül, hogy genetikai módosításra vagy hatalmas gyártósorokra lenne szükség” – tette hozzá.

A vizsgálatok alapján a kutatók kiszámolták, hogy még egy viszonylag kis, 50 ezer literes kapacitású, hipotetikus gyár is körülbelül 12,5 euróért állítana elő így egy kilogramm csirkét. Ez azt jelenti, hogy a piaci ár egy általánosan forgalmazott biotermék szintjén lenne. 

„Ez a technológia tehát életképes és fenntartható alternatívát kínál a hagyományos állattenyésztéssel szemben” – jelentette ki Nahmias.

A mesterséges húsról szóló tanulmány társszerzője, Elliot Swartz egyetért az ő véleményével, hozzátéve: „A laboratóriumi hús végre sokkal elérhetőbbé válik a fogyasztók számára, miközben a hagyományos termelés környezetileg fenntarthatóbb és etikusabb versenytársa is lesz.” 
 

Tápláló... és legális?

A „laboratóriumi hús ” előállítóinak célja, hogy íz és tápérték tekintetében megkülönböztethetetlen legyen az élő állatokból származó termékektől. A technológia egyelőre prototípus stádiumban van, de a 2022-ben laboratóriumból származó csirkemell első nyilvános kóstolói máris zavarba ejtették az izraeli gasztronómusokat. Összetévesztették őket a valódi baromfi finomságokkal, vagy nagyon hasonlónak tartották őket. A laboratóriumban történő elkészítés ráadásul lehetőséget ad arra, hogy a tápanyagtartalmat előre meghatározott kritériumok szerint „tervezzék”. Ez azt jelenti, hogy a kapott termék táplálóbb lehet, mint a hagyományos hús. Az ellenőrzött körülmények azt is jelentik, hogy csökken a különböző patogén baktériumokkal való szennyeződés kockázata. Egyes országok, például Szingapúr, már 2020-ban engedélyezték a kémcsőhús értékesítését. Az Európai Unióban még nem engedélyezték. Az első kérelmet idén júliusban nyújtották be, de az értékelési folyamat akár 24 hónapot is igénybe vehet.
Az Egyesült Államok több államában, például Texasban, Missouriban vagy Washingtonban már kapható, de nem lehet hús megjelöléssel árusítani. Floridában és Alabamában viszont betiltották, illetve hamarosan be fogják tiltani. Ennek főleg az a célja, hogy a helyi gazdák ne menjenek tönkre.

(pluska)