Átszabja az unió a pénzosztást

A jelenlegi költségvetési időszakban, mely 2020-ban ér véget, Lengyelország 77 milliárd, Magyarország 22 milliárd, Szlovákia 14 milliárd euróra jogosult a kohéziós alapokból.

Az uniós források fontosságát jól szemlélteti az is, hogy Szlovákiában jelenleg ezek alkotják a közbefektetések mintegy nyolcvan százalékát. A térség számára ezért rendkívül aggasztóak a Financial Times napilap által kiszivárogtatott információk, melyek szerint a következő költségvetési időszakban nagy változások várhatók az unió kohéziós politikájában. A források elosztásának jelenlegi kulcsa az egyes régiók fejlettségéből indul ki az egy főre eső GDP alapján, és ez a közép-európai tagországoknak kedvez. Az új költségvetési időszakban azonban a forrásokat egy sokrétűbb mutatórendszer szerint osztanák szét, amely figyelembe veszi a fiatalok munkanélküliségét, az oktatás helyzetét, a migrációval kapcsolatos környezetet és az innovációs képességeket is. Egy ilyen változás a dél-európai tagállamok helyzetét javítaná – természetesen Közép-Európa kárára. Nem véletlen az sem, hogy a kohéziós politika a készülő költségvetésben a „kohézió és értékek” cím alatt szerepel. Az elmúlt hónapokban több befolyásos európai politikus kijelentette, hogy az európai források elosztását a jogállamisághoz és az európai közös értékek képviseléséhez kellene kötni. Ezek a szavak ma elsősorban a lengyel és a magyar kormánynak szólnak, de a jövőben más közép-európai tagállamokat is érinthetnek. A napvilágra került tervek is ezt a gondolatmenetet tükrözik,

a forrásokhoz való hozzáférést az uniós alapelvek teljesítéséhez kötné az Európai Bizottság.

Természetesen az uniós költségvetés végső formájáról még komoly tárgyalások lesznek a következő hónapokban, de a kiszivárgott információk árulkodóak. Míg a jelenlegi költségvetési ciklus nyertesei a közép-európai tagállamok voltak, az Európai Bizottság szeretné a források egy részét átirányítani a globális gazdasági válság által erősen sújtott dél-európai tagállamokba. Ez valahol érthető, hiszen Görögország, Portugália, Spanyolország és Olaszország is komoly gazdasági és szociális kihívásokkal küszködik, de ez a közép-európai tagországokat nem fogja különösebben vigasztalni. A csökkenő uniós források ugyanis nyomás alá helyeznék a térség országainak költségvetését, hiszen a közberuházások hiányzó forrásait ezekből kell majd kigazdálkodni. Ennek következtében az EU népszerűsége is tovább süllyedhet a régióban, holott az euroszkepticizmus terjedése miatt már ma is alacsony.

A közép-európai tagországok várhatóan nem hagyják annyiban a dolgot, küzdeni fognak minden euróért. Nem túlzás kijelenteni, hogy az elkövetkező hónapokban az elmúlt évtizedek legnehezebb és legelkeseredettebb tárgyalásai várhatóak az unióban. Senki sem szeretne forrásoktól elesni, de a brexit miatt (a jövőben nem lehet számolni a brit befizetésekkel) mindenkinek fel kell készülnie erre az eshetőségre. Arra azonban jó lenne vigyáznunk, hogy a források hajszolása közben ne feledkezzünk meg a közös értékeinkről és a jövőnkről sem.