Kevesebb támogatást küldhet a jövőben Kelet-Európába az EU

A kohéziós politika az Európai Unió költségvetésének mintegy harmadát viszi el, a hétéves ciklusban erre hozzávetőlegesen 350 milliárd eurót költ az unió. A legnagyobb részét a szegényebb tagállamok kapják, a célja ugyanis a felzárkóztatás. Az elosztása jelenleg csak nem kizárólag az egy főre jutó GDP alapján történik. Ezen a szabályon változtatna az Európai Bizottság a 2021–2027-es költségvetés tervezetében, amelyet májusban fognak ismertetni.

Magyarországra szabva

A Financial Times információi szerint az elosztási feltételeket bővítenék, beletartozna például a fiatalok munkanélküliségi aránya, az oktatás, a környezetvédelem és a migráció hatása is. Ezzel azt érnék el, hogy a kohéziós alapokból olyan régi tagállamok is kapnának, mint például Olaszország vagy Spanyolország, vagy a pénzügyi válsággal sújtott Görögország. Günther Oettinger pénzügyi biztos szerint ráadásul a kohéziós támogatás a következő ciklusban 5–10 százalékkal csökkenhetne.

Az elosztás feltételei mellett szigorítanák a támogatás folyósításának feltételeit is – a jogállam kritériumainak betartásához kötné a kifizetést. Ez elsősorban Lengyelországnak és Magyarországnak fájna, mivel a bizottság jelenleg is kötelezettségszegési eljárást folytat a két tagállam ellen.

A Financial Times információi szerint a lengyelek már most tiltakoznak az új elosztási elképzelések ellen.
 

Szlovákiának is kevesebb

Az új tervezet negatívan érintené Szlovákiát is, amely a jelenlegi ciklusban 14 milliárd euró támogatáshoz jut a kohéziós alapból. Cséfalvay Katalin (Híd-frakció), a parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a kelet-európai országoknak közösen kellene lobbizniuk, hogy a csökkenés minél kisebb legyen. Elismeri ugyanakkor, hogy szolidaritást mutathatnánk a menekültválsággal leginkább sújtott országokkal szemben, mint amilyen például Olaszország vagy Görögország. „Éppen a közép-európai országok menekültellenes attitűdje és egyben a magyarországi és a lengyelországi antidemokratikus trend lehet hatással az uniós tagállamok döntéshozatalára” – véli Cséfalvay. (lpj, euractiv.sk, SITA)