Antifasiszták és nácik mint bonctani eszközök

Német és az osztrák egyetemek a II. világháború után meggyilkolt cseh antifasiszták testén tanították az anatómiát és a bonctant, a cseh és szlovák egyetemek pedig egy sereg halott náci katona hulláját használták fel ugyanezekre a célokra – állítja a Mladá fronta Dnes című cseh napilap. Ez a téma egészen a közelmúltig tabunak számított, s szakértői berkekben ma is éles viták tárgya, hogy kell-e vele nyilvánosan foglalkozni vagy sem. A téma érzékenységét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nagy valószínűséggel a német vagy az osztrák egyetemi laboratóriumokban kötött ki két csehszlovák nemzeti hős, Jozef Gabčík és Jan Kubiš teteme is. Gabčík és Kubiš volt az, aki társaival együtt 1942-ben merényletet követett el Reinhard Heydrich prágai náci helytartó ellen. Holttestüket a nácik Prágából a berlini kriminalisztikai intézetbe küldték, de aztán nyomuk veszett. Ugyancsak a német és az osztrák egyetemek laboratóriumaiba került annak a 677 cseh antifasisztának a holtteste is, akit a nácik a hírhedt berlini Plötzensee börtönben gyilkoltak meg.

Hozzáférhető információk szerint a kényes témát első ízben a berlini Humbold Egyetem tárta nyilvánosság elé. Az egyetemen „dolgozták fel” ugyanis a múltban azoknak a tetemeknek egy részét, amelyek a Plötzenseeben levő náci börtönből származtak. A tudósokat, tanárokat és az orvostanhallgatókat azonban a kérdés felvetése nagyon megosztotta. Az egyik fél azt állítja, hogy feltétlenül szükség van az oktatási célokra szolgáló tetemek eredetének a kiderítésére, hogy egyszer s mindenkorra fény derüljön az igazságra, míg a másik tábor szerint ezzel nem kell foglalkozni, s a zavaros múltat nem kell már megbolygatni.

Csehország berlini diplomáciai képviseletén keresztül annak a tábornak az oldalára állt, amely egy nemzetközi tudományos konferencián szeretné tisztázni a kérdést. Az elképzelések és tervek szerint erre a nagy érdeklődéssel várt tanácskozásra februárban kerülne sor.

Zdeněk Halata, a Hamburgi Egyetem professzora szerint az egykori Nyugat-Németország orvosi egyetemein és anatómiai intézeteiben már húsz évvel ezelőtt rendezték a problémát. Akkor állítólag teljes egészében áttekintették az orvosi intézmények anatómiai raktárait és gyűjteményeit. Ott, ahol preparált antifasiszta ellenállókra bukkantak, a tetemeket összeszedték, majd ünnepélyesen egy közös sírban elhantolták. A Mladá fronta Dnes azt írta, ilyen lépésre a volt Német Demokratikus Köztársaságban sosem került sor, s Ausztria is csak nagyon kis mértékben rendezte a problémát.

Ugyanakkor a cseh orvosi egyetemek és anatómiai intézetek valószínűleg egészen a hetvenes évek végéig használtak oktatási és kutatási célokra a II. világháború után Csehszlovákiában kivégzett náci háborús bűnösöket. Hivatalosan azonban erről a cseh hatóságok és illetékesek sem beszéltek soha. Libor Páč, a brünni Masaryk Egyetem anatómiai intézetének vezetője azonban a lapnak ezt a tényt megerősítette. „Brünnben 1947-ig több cseh árulót, valamint volt náci katonatisztet, gestapóst végeztek ki. A holttesteket tartósították, majd az anatómiai intézetben használták. 1966-ban azonban mindent eltemettek, s ma már ilyesmi nincs az egyetemen” – állítja Páč. Richard Zemánek patológus azt mondja, hogy még a hetvenes években is ilyen holttesteken dolgozott.

A prágai kortárs történeti intézet már bejelentette, hogy a jövő évben nemzetközi tanácskozást rendez, amely alkalmat kíván teremteni a probléma megoldásának közös megvitatására.