Ami bosszant és dühít bennünket

A vizsgálat során 17 európai ország több mint 3400 felnőtt lakóját kérték meg, hogy értékelje súlyosság szerint a húsz leggyakoribb bosszúságforrást, s a megkérdezettek megnevezhettek minden egyéb olyan tényezőt, amely ugyan nem szerepelt a listán, de a válaszadók „őrjítőnek” érzik.

Mint kiderült, az évek múlásával valóban egyre zsémbesebbé válunk, hiszen a 18 és 35 év közötti korcsoport csak két dolog – az interneten „felugró” reklám, valamint az útépítések miatt érez nagyobb ingerültséget, mint az idősebbek.

A legingerlékenyebb európai ország titulusát Portugália érdemelte ki, míg a leginkább toleránsabbnak az oroszok bizonyultak. A magyarok a középmezőnyben végeztek a svájciak után, valamelyest megelőzve az osztrákokat.

Ami a bosszúságforrásokat illeti, a „toplistát” a szemetelés vezeti, amely a válaszadók 86 százalékát ingerli a legjobban. Szoros versenyben került a második helyre az utcákat és közparkokat elcsúfító kutyaürülék, amelyet a megkérdezettek 82 százaléka tart botrányosnak. A bronzérmes a sorban állás közbeni tolakodás, amely a válaszadók 81 százalékát hozza ki a sodrából.

A nyilvános köpködés, amely a „toplista” negyedik helyére került, megosztotta az európai nemzeteket. Míg a norvégok fele bosszankodik emiatt, a magyarok 95 százaléka és a spanyolok 85 százalékából vált ki viszolygást. A nemek között a különbség egyébként legélesebben a köpködés megítélésében mutatkozott meg: míg a nők 83 százaléka viszolyog, a férfiaknak csupán 69 százaléka tartja idegesítőnek.

A személyi higiénia hiánya, amely az európai lakosság 74 százalékát bosszantja, különösen zavarja a kelet-európai válaszadókat. A testszaggal szemben a hollandok bizonyultak a legtoleránsabbnak, kiknek csupán 39 százaléka tartja zavarónak.

A követési távolság be nem tartása a válaszadók 73 százalékát dühíti, s különösen sokat bosszankodnak emiatt a finnek (87 százalék), valamint a hollandok (86 százalék). A lenge öltözködés kontinensszerte csak a lakosság 22 százalékát bosszantja. A legtoleránsabbak a norvégok, akiknek csupán 5 százaléka háborgott a testükből sokat mutatók miatt.

Az udvariassági formulák mellőzése leginkább a briteket és a franciákat irritálja, kiknek 80 százaléka háborgott a „kérem” és a „köszönöm” elmulasztása miatt, viszont az oroszok esetében csak a válaszadók 35 százaléka bosszankodott emiatt. Ugyanakkor az oroszok ütköznek meg leginkább a káromkodáson (80 százalék), a svéd lakosságnak viszont alig egytizede veszi zokon a nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket.

A válaszadók felsorolhattak az eredeti listán nem szereplő dolgokat is, amelyek megőrjítik őket. Mint kiderült, sokakat ingerelnek a galambok, a rágógumizás, a forgalommal szemben közlekedő kerékpárosok és a fölöslegesen használt esernyők.

A magyarokat az eredeti listán szereplő bosszúságforrásokon kívül leginkább a labdarúgó-válogatott teljesítménye, a rossz utak, a kátyúk és a postaládába bedobott reklámok dühítik.