Amerika lebénul, de ez még nem az a csőd

Első hallásra sokkolónak tűnhet a hír, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, amely még mindig a világ legnagyobb gazdasága és egyben (az egy főre eső jövedelem alapján) az egyik leggazdagabb országa is, tegnap részben leállt a kormányzat működése, mert az állam nem tud fizetni. A helyzet azonban nem annyira drámai, erre a magyarázat a részleges fizetésképtelenség okában keresendő. Ez pedig az, hogy az októbertől kezdődő következő fiskális évre (amely értelemszerűen nem egyezik a naptári évvel) nincs elfogadott szövetségi költségvetése, ezért az érvényes jogszabályok szerint ilyenkor az állam automatikusan afféle tartalék üzemmódba kapcsol. Amerikában 1976 óta 17 ilyen eset volt, a legutóbbi 1995-ben 21 napig tartott, azaz korántsem jött el a világvége. Az Egyesült Államok szövetségi költségvetését a Kongresszusnak kell jóváhagynia, majd az elnöknek szentesítenie. Most ez nem sikerült, s mint már annyiszor, az okok a politikai rivalizálásban keresendők: az elnök (demokrata), a képviselőház (republikánus többségű) és a szenátus (demokrata többség) nem tudott egyességre jutni, s ez nem olyan meglepő, mert az utóbbi kettőben már a jövő évi választásokra gyúrnak a politikusok. De eddig még mindig sikerült idővel megegyezni, s ezzel vége lett a mi szóhasználatunkban „költségvetési provizóriumnak” nevezhető időszaknak. Csakhogy a politikai torzsalkodás miatt most azt sem lehet kizárni, hogy két hét múlva beüt a részleges államcsőd. Az USA-ban 1917 óta ugyanis létezik törvényben megállapított államadósság-plafon, amelyen túl az állam nem vehet fel hiteleket. Az egésznek nincs sok értelme, mert a plafon tetszés szerint felemelhető bármilyen csillagászati összegre, ha megvan a politikai akarat. Jelenleg a 16,7 billió (ezer milliárd) dolláros érvényben lévő plafont már elérte a szövetségi amerikai államadósság, s csak a kreatív könyveléssel tudják még valahogy húzni 2–3 hétig. Csakhogy, amennyiben a kormányzat nem dobhat a piacra új kötvényeket (a központi bank pedig a törvény szerint nem adhat hitelt a kormánynak), akkor eljöhet az a pillanat, amikor egy lejáró kötvényt nem tudnak újjal kiváltani. Az amerikai állam így történelme során először nem teljesítené kötelességeit, s ez technikailag részleges államcsődnek minősül. Az igazi államcsődtől azonban mégis lényegesen különbözik, mivel az állam nem azért fizetésképtelen, mert nem tud a piacokról kölcsönözni, hanem mert a törvény tiltja, hogy ezt tegye. Mihelyt megemelik az adósságplafont, Amerika képes lesz viszonylag kedvező körülményekkel (alacsony kamat) hitelhez jutni. Leegyszerűsítve: ez még nagyon messze van Argentínától meg Görögországtól.  A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója