Állóháborúvá vált a kelet-ukrajnai konfliktus

Az átlagos hírolvasók szeme leginkább Szíriára szegeződött, a híradásokban a terrorszervezetből kinőtt terrorállam véres hattyúdala volt követhető napról napra.

A donyecki frontról érkező hírek ritkábban kerültek címlapra. Papíron tűzszünet van a térségben – sokadszor. Az elsőt 2014-ben próbálták tető alá hozni, ezt 2015-ben követte az újabb, kecsegtetőbb próbálkozás. De minden diplomáciai zsonglőrködés ellenére a második minszki megállapodás is lassan elhalt, a frontokon és a diplomaták tárgyalóasztalain is állóháború alakult ki.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelentéseit böngészve beszédes, hogy napi átlagban 30–40 alkalommal sértik meg a tűzszünetet a front mindkét oldalán. Emellett több alkalommal is kialakultak hosszabb, több napig tartó csatározások, de egyik fél sem tud felülkerekedni.

A kelet-ukrajnai háborúnak az ENSZ jelentése szerint már 10 ezer halálos áldozata van, köztük mintegy 2500 civil, a sebesültek számát 23 ezerre teszik.

Az elesett katonák között sajnos besorozott kárpátaljai magyar katonák is vannak. Sajnos nem készült pontos kimutatás arról, vajon mennyire érinti a kárpátaljai kisebbséget a háború. Az eddigi híreket szemlézve 10 kárpátaljai magyar áldozatról tudunk, kilencet orosz terroristák öltek meg, egyikükkel pedig ukrán akna végzett.

Mindeközben Ukrajna területének jelenleg 7 százaléka orosz fennhatóság alatt áll – bár amíg a Krím elcsatolását Moszkva szemmel láthatóan véglegesnek tekinti, Donyeckkel kapcsolatban maradnak a kérdőjelek.

A régióban két szakadár köztársaság jött létre erős orosz befolyás alatt. Északon a Luhanszki Népköztársaság (LNR), délen a Donyecki Népköztársaság (DNR). A frontvonalak megmerevedésével a harc mindkettőben politikai színtérre terelődött. Az elmúlt években rejtélyes módon halt meg több szakadár katonai vezető, novemberben pedig Luhanszkban történt puccskísérlet a „köztársaság” elnöke, Ihor Plotnitckij ellen. A két szakadár terület viszonyát jól jellemzi, hogy míg Luhanszkban puccskísérlet zajlott, a Donyecki Népköztársaság vezetője megpróbálta rövid úton egyesíteni a két régiót.

Oroszország 2017-ben rendezte meg legnagyobb hadgyakorlatát a hidegháború óta, a Zapad-2017-et, részben az ukrán határvidék közelében. Ennek tükrében, valamint az ukrajnai helyzetet látva, a NATO-nak és a kelet-európai országoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk keleti határaikra. A NATO tagországoknak viszont ehhez előbb a saját soraikat kell rendezniük, különben a belső széthúzás csak további kalandokra csábítja az újra erőre kapó nagyhatalmat.