Akiket félreértésből üldöznek – a jazidiak

MTI–HÁTTÉR

A napokban nagy nemzetközi figyelmet kapott a jazidi közösség sorsa, miután az Iszlám Állam szélsőséges szunnita szervezet a vallási kisebbség több tagját brutálisan kivégezte, s több tízezer embert elüldözött Észak-Irakból. Így a világtól elzárt Szindzsár-hegységben rekedtek, víz és élelem nélkül.

A brit BBC elemzése szerint a kurd etnikumhoz tartozó, de saját vallást gyakorló csoport nem örül a nemzetközi figyelemnek: a jazidiak ugyanis pont a vallási üldöztetés miatt zárt, kis közösségekben élnek, óvakodva az őket tévesen „az ördög imádóinak” nevező külvilágtól. Ebből fakadóan azt sem tudni, hányan követik a vallást. Becslések 70 és 500 ezer közé teszik a Irak és Szíria északnyugati, illetve Törökország délkeleti részén elszórtan élő jazidi közösségek létszámát. Számuk jelentősen csökkent az utóbbi évszázadban, azért is, mert a vallást nem lehet felvenni, csak a közösségbe beleszületni.

A jazidiak mostani üldöztetése alapvetően a közösség nevének félreértelmezésén alapul. A szunnita szélsőségesek szerint ugyanis a jazidi elnevezés I. Jazíd ibn Muávija (647–683) kalifa, az Omajjád-dinasztia uralkodójának nevéből ered, akinek megítélése kicsapongó, iszákos életmódja miatt negatív az utókor szemében.

Ám a jazidiaknak semmi közük I. Jazídhoz, a közösség neve egy perzsa szóból eredeztethető, és annyit jelent: Isten követői. Sajátos vallásuk számos félreértést szült az idők során, ami üldöztetésüköz vezetett. Egy gyakori, de hibás elképzelés a zoroasztrizmussal (ősi perzsa vallás) hozta összefüggésbe, és napimádóknak tartotta őket. Ám vallásuk alapvetően a kereszténységgel és az iszlámmal is nagy hasonlóságokat mutat. A jazidiak mind a Bibliát, mind a Koránt követik, bár vallási hagyományaik nagy része nem található meg írásos formában, szájról szájra adják tovább.

A gyermekeket például szentelt vízzel keresztelik meg, az esküvőkön a pap kenyeret tör, a menyasszony pedig keresztény templomokba látogat. Decemberben három napig böjtölnek, szeptemberben éves zarándoklatot tartanak a Moszulhoz közeli Lalisba, Adi ibn Muszáfir sejk síremlékéhez, aki egy omajjád kalifa leszármazottja.

A jazidiak vallásában a teremtőt Jaszdannak nevezik, de ő olyan spirituális magasságot képvisel, hogy közvetlenül nem lehet imádni. Jaszdan egy passzív szereplő: bár a világ megteremtője, de nem annak fenntartója. Belőle hét lélek árad ki, a legjelentősebb a Melek Távusz, azaz a pávaangyalnak nevezett madáralak, amelyre a Teremtő rábízta a Földet. Melek Távusz nevéből fakad a jazidiak megbélyegzéséhez vezető másik gyakori félreértés: a pávaangyal másik neve ugyanis arabul azt jelenti, sátán, ezért az ördög követőinek tartják őket.

A közösség tagjai közül manapság egyre többen telepednek le Törökország délkeleti részén, a szíriai határ közelében, mivel a török kormány nem üldözi őket. A jazidiak az évszázados üldöztetések ellenére sem hagyták el hitüket, ami jelzi identitásuk és jellemük erejét. Ha Irakból és Szíriából elűzik őket az Iszlám Állam harcosai, vélhetően Törökországban fognak nyugalmat keresni.