A Wilkommen vége

A 16 EU-tag tanácskozása fordulatot jelez az uniós és a német menekültpolitikában – írta két tekintélyes német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Die Welt.

A FAZ kiemelte, hogy az Angela Merkel CDU-ja és a testvérpárt CSU vitája arról szól, milyen feltételekkel lehet megtagadni a belépést az EU-ban máshol már regisztrált menedékkérőktől. A minicsúcsnak nevezett találkozó az első lépés Merkel szerint a helyes európai megoldás felé, de az már látszik, hogy „a nyitott határok Európája forog kockán”.

Feltűnő, hogy a vita egyre inkább korlátozó jellegű, hiszen az EU külső határának hatékonyabb biztosításáról és a menedékkérőket befogadó táborok kiépítéséről van szó Európában vagy Afrikában.

A francia–spanyol javaslatban szereplő európai befogadótáborok Emmanuel Macron francia elnök szavai szerint zártak lennének, ami jóval szigorúbb megoldás lenne, mint a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter által javasolt új típusú németországi befogadóközpontok, amelyek nyitottak lennének. Közben a nyílt tengeren vesztegelnek a hajótörött menedékkérőket mentő hajók, mert nincs kikötő, amely fogadná őket. Így három évvel a befogadás kultúrája, a Wilkommenskultur után Európa olyan irányba menetel, amely eddig a szigorú menekültpolitikát folytató Ausztráliából vagy Amerikából volt ismert.

A Die Welt a német migrációs politika 180 fokos fordulatáról ír. Angela Merkelnek még nem sikerült a máshol már regisztrált és a német határon visszafordítandó menedékkérők visszafogadásáról szóló megoldásokat kötnie, vagyis kancellári tisztsége továbbra is veszélyben van a CSU-tól kapott ultimátum miatt, amely pártszövetség felbontásával fenyeget. „De a minicsúcson elkezdődött az irányváltás az európai menekültpolitikában” – írta a Die Welt.

Diplomáciai források szerint a találkozón csupán 10 százalékában beszéltek a menekültek EU-n belüli elosztásáról, 90 százalékban pedig a külső határok védelméről és az EU-n kívüli országokkal folytatandó együttműködésről volt szó.

Főleg abban lehet egyetértés, hogy az EU-n kívül állítsanak fel táborokat, és ehhez tízmilliárd eurós nagyságrendű összegeket kell fordítani tranzitországok, például Niger vagy Tunézia támogatására.

Ehhez kapcsolódik a második ügy: az EU–Törökország megállapodás mintájára további harmadik országokkal kell menekültügyi egyezményeket kötni.

A harmadik ügy a Frontex EU-s határvédelmi szervezet megerősítése, és esetleg hatáskörének, felhatalmazásának kiterjesztése.

A negyedik ügy pedig az, hogy az olasz és a máltai parti őrség által kimentett hajótörött menedékkérőket ezentúl nem az EU-ba szállítják, hanem vissza, Líbiába, ahonnan elindultak, a civil szervezetek hajói pedig nem köthetnek ki többé Olaszországban és Máltán.

Merkel hajlandó együttműködni ebben az irányváltásban, és így 180 fokos fordulatot hajt végre a német migrációs politikában. A fokozatos elszakadás a befogadás kultúrájától már több mint egy éve zajlik, most pedig radikális gyorsítás következik a bezárkózás új európai politikája felé – emelte ki a Die Welt. (MTI)