A Vatikán nem érdekli a cseheket

Kirí a volt szocialista államok e kérdést érintő hivatalos állásfoglalásai sorából, hogy a cseh parlament alsóháza, a képviselőház, a múlt héten nem hagyta jóvá a Vatikánnal aláírt szerződést, amely szabályozta volna a katolikus egyház csehországi jogállását, helyzetét. A szerződést tavaly nyáron írták alá, több mint kétéves tárgyalás-sorozat után. Tekintettel arra, hogy nemzetközi szerződések szövegében a parlament nem eszközölhet semmiféle módosítást, a dokumentumot teljes egészében elvetették. Ez azt jelenti, hogyha Csehország és Vatikán új szerződést szeretnének aláírni, akkor az egész tárgyalási folyamatot újra kell kezdeni.

A képviselők leginkább azt kifogásolták, hogy a szerződés által a katolikus egyház a többi országban működő egyházhoz hasonlítva kivételes helyzetbe kerülne, többletjogokat kapna, ami szerintük megengedhetetlen és sérti Csehország érdekeit.

Csehország egyike azon utolsó két posztkommunista államnak, amelyek még 14 évvel a rendszerváltás után sem rendezte viszonyát a Vatikánnal és a katolikus egyházzal. Egyébként akárcsak a többi országban, Csehországban is mindjárt az 1989-es rendszerváltás után megindult a vita a katolikus egyház helyzetéről és további szerepéről a társadalomban. Míg Lengyelország (1993), Magyarország (1997) és Szlovákia (2000) már korábban aláírta a kétoldalú szerződéseket a Vatikánnal, a prágai képviselőház mostani döntése után egyértelmű, hogy a kérdés újabb évekre rendezetlenül marad. Csehország lakosságának majdnem kétharmada ateistának vallja magát, s az utóbbi tíz év alatt a római katolikus egyház híveinek száma egymillióval csökkent. A tavalyi népszámláláskor a katolikus egyház hívének már csak 2,7 millió cseh vallotta magát. A szerződés által a katolikusok nagyobb jogbiztonságot kaptak volna, mert a cseh alkotmány legutóbbi módosítása szerint a nemzetközi szerződések a hazai törvények felett állnak. A dokumentum leszögezi, hogy ha a cseh állam módosítani akarja a katolikus egyházat érintő törvényeket, akkor előzetesen ezt Vatikánnal egyeztetnie kell. Prága az egyházi vagyon visszaadásának ügyében nem volt hajlandó változtatni eddigi álláspontján, tehát a szerződés nem rögzíti, hogy az állam visszaadja a vitatott egyházi vagyonokat, elsősorban a termőföldeket és az erdőket. Szóba került, hogy ha az egyház visszakapná vagyona egy részét, akkor az állam a jövőben már anyagilag nem támogatná, nem állná a papok fizetését, ám ezt a többi, kisebb egyház is ellenzi.