Tudja, mi az idei év legfontosabb feladata? – kérdezte Ervin Bandikát a melegkonyhás strandbüfé előtti padon. A melegkonyhás strandbüfé annyira jelentéktelen képződmény volt, hogy még nevet sem adtak neki, Bandika pedig zavartan kavargatta az ablakból kinyújtott, kézművetlen limonádéját.
Tudja a franc – gördítette szemgolyóit Ervin felé, majd hörpölni kezdett a gyömbéres-levendulás alkotmányból. Az idei év első számú feladata a savak megmentése, közölte Ervin szilaj megkérdőjelezhetetlenséggel. Annyira forró az idei nyár, hogy a szőlő is hamarabb érik, így előbbre tolódnak a szüretek időpontjai, túlérés fenyeget, ez pedig a 2018-as borok savháztartásának drasztikus erodálódását idézheti elő. Jóval korábban kéne tehát szüretelni, barátom – zárta gondolatmenetét Ervin. Bandika sokat látott emberként nem tartozott azok közé, akiken hamar úrrá lesz a pánik, most mégis remegve tolta el magától a poharat, közben pedig azt sziszegte: ha csupa maradékcukros tételt kéne majd 2019–2020-ban fogyasztania az idei évjáratból, hát minden különösebb erőfeszítés nélkül el tudna szamorodni.
A másik probléma Ervin szerint, hogy azok a dolgos emberek, akik már ezen a héten elkezdték a szüretet, kénytelenek a harminc pluszos hőségben felmelegedett fürtöket betakarítani, ami szintén nem kívánatos, a termés beltartalmi értékeinek megőrzéséért ugyanis a 10–15 Celsius fokos hőmérséklet volna kívánatos, legalábbis a bogyók feltárásának pillanatában. Visszahűteni az alapanyagot szinte lehetetlen, hisz nem fog senki a teli ládákkal lemászni a pincébe, hogy aztán jól behűtve darálhassa le a termést, miután ismét felhozta. Ilyesmire még a rabszolgatartó demokrácia idejében sem vállalkozott senki. Megoldás lehet Ervin szerint az éjszakai szüret, de akkor meg sötét van, nem látni a szőlőt. Vagy a hajnali – akkor takarítani be a szőlőt, amikor a fürtöket a napocska még nem melegítette fel.
De érdemes-e kullancsriasztó zokniban szüretelni? – kérdezett vissza merészen Bandika. Hírét vette ugyanis, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) munkatársai olyan zoknit fejlesztettek ki, mely elriasztja a kullancsot, így az nem fúrja magát a gyanútlan természetjáró véredényrendszerébe, hanem a főemlős zoknijától megundorodva távozik, és belemegy mondjuk az ember kutyájába. Ervinnek a kullancsokról is külön bejáratú véleménye van: szerinte a kullancsoktól nem rettegni kell, hanem minden misztikus körítést elhagyva óvatosan ki kell őket húzni a bőrből, a lakosságot pedig meg kell győzni, hogy ezt az egyszerű és nemes hozzáállást kövesse. Továbbá tapasztalatai, és az idősebb generációk képviselőivel folytatott konzultációi megerősítették abbéli hitében, hogy a dolgos ember zoknija nemcsak a kullancsok, hanem minden egyéb élőlény elriasztásának feladatával könnyedén megbirkózik.
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.