Hová tűntek a farkasok?

Legutóbb a múlt héten jött elő ismét a farkasdi címer témája. A falut érintő információkat közlő közösségi oldalon az egyik lakos tette fel a kérdést, hová tűntek a farkasok a címerről, illetve mikor adták ki az új címert. Farkasd polgármestere, Restár János ezzel kapcsolatban az Új Szónak elmondta, négy évvel ezelőtt az önkormányzat határozata alapján kezdtek el új címert használni, vagyis tulajdonképpen visszaállították a régit. 

„Volt korábban olyan címer, amelyen csak fa van, aztán volt három olyan, amelyen minden bizonnyal két ló ágaskodott a fa koronája felé. Az 1995-ben kiadott címerre már két farkas került, tévedésből. Annak egyik szerzője, Novák Veronika javasolta, hogy korrigáljuk ezt a hibát, ezért döntött úgy az önkormányzat négy évvel ezelőtt, hogy visszatér az 1700-as években használatos pecséthez, így tűntek el az állatok az új címerről” 

– fejtette ki Restár János. Hozzátette, azért sem logikus, hogy farkasok legyenek a címeren, mert a település nem ezekről kapta a nevét, hanem egy Farkas nevű személyről, illetve a farkasok ilyetén ábrázolása fiziológiailag sem korrekt, hiszen a farkasok nem ágaskodnak két lábra. Novák Veronika levéltáros, helytörténész elismerte, hogy hibát követett el, amikor nem akadályozta meg, hogy az 1995-ben kiadott címerre a fának támaszkodó farkasok kerüljenek. 

„A községnek joga van dönteni ilyen kérdésben, de kevés helyen élnek a lehetőséggel, mert csak olyan címert lehet használni, amely az országos heraldikai regiszterbe a belügyminisztérium heraldikai bizottságának jóváhagyásával bekerül. Farkasd ezt évekkel ezelőtt kérvényezte, nagyon hosszú és bonyolult folyamat volt, mire az illetékes hivatal jóváhagyta, pedig hatalmas történelmi tévedés volt a farkasok ábrázolása a címeren. Az első hibát a 19. század végén Tagányi Károly pecséttani szakember vétette, amikor egész Magyarország területéről begyűjtötték a pecséteket. Azt mondta, hogy a farkasdin farkasok vannak, holott lovak voltak, ami történelmileg bizonyítható tény. A szlovák történetírás ezt átvette, mert a szakemberek úgy vélték, beszélő szimbólumról van szó, így került az 1995-ben kiadott címerre szintén két farkas” 

– magyarázta Novák Veronika. Mint mondta, eleinte a Szlovák Genealógiai és Heraldikai Társaság elnöke, Jozef Novák professzor iránti tiszteletből elfogadta ezt az elméletet, de később, amikor a falu történetét dolgozta fel, rájött, hogy csak lovak lehetnek. Kutatásai során arra is fény derült, hogy csak egy bizonyos időszakban voltak állatok a pecséteken, legelőször az 1810-ből származón jelentek meg, az összes korábbi csak fát, feltehetően fűzfát ábrázolt. Novák Veronika azt is elmondta, a lovak akkor kerültek a címerre, amikor az elszegényedett farkasdi kisnemeseket a földesúr meg akarta menteni. 

„A Károlyiak ménest telepítettek a faluba, hogy a helyiek lovakat tenyésszenek a hadseregnek, így jelentek meg a lovak a pecséten. Az elméletet az is alátámasztja, hogy a heraldikában nincs rá példa, hogy két lábon álló farkasokat ábrázoljanak. Kevés esetben lehet ennyire egyértelműen bizonyítani a címerek eredetét” 

– zárta a levéltáros.