A rossz Mikulás

Megfigyeléseink alapján a rossz, vagy negatív Mikulás három nappal a jó Mikulás után indul útnak, legalábbis Kassa általunk vizsgált lakótelepén. Idősebb úr, ócska zsákkal a hátán, fehér szakáll helyett sötét arcszőrzettel, amely rángatásra valószínűleg nem válik le. Ám sajnos nem csak ebben különbözik a jó Mikulástól. Igaz, hogy ő is fáradhatatlanul járja a várost, benéz az ablakokon, kémleli a földszinti balkonokat, ám ha ablakba kitett csizmát, bakancsot, száradó ruhát vagy bármi egyebet lát, azt gyakorlott mozdulatokkal, feltűnés nélkül zsákjába sülylyeszti és gyorsan tovább áll. Észrevétlenül közlekedik, feltehetően az éj leple alatt, bár mi egy zimankós, nyálas, ködös reggelen találkoztunk vele. Úgy sétálgatott és szemlélődött a bérházak között, mintha elkóborolt kutyát vagy üres üvegeket keresgélne. Ezt a módszert tíz perces megfigyelés után is világosan azonosítani lehet. Az említett kassai lakótelep bérházainak földszinti ablakait és erkélyeit a legtöbb helyen vasrács védi, úgy látszik, az emberek már kitapasztalhatták a földszinti lakás ilyetén hátrányait. Gyakran az első emeleti erkélyeket is berácsozzák, biztos, ami biztos alapon. A rossz Mikulás azonban nem véletlenül lakik a hetedhét országon túli híd alatt, a legkisebb lyukon, a legkeskenyebbre tárt ablakon is be tud nyúlni, aztán valami majdcsak a kezébe akad. Nyilván kifejezetten utálja a jó gyerekeket, sőt az összes gyereket, annak örül legjobban, ha senki nincs otthon, és a szomszédok sem bámészkodnak az ablakban. Ha megkérdik, mi járatban van, azt feleli, rég nem látott rokonát keresi, vagy kollégáját, aki errefelé lakik valamerre. Reméljük, hogy a jó Mikulással ellentétben belőle csak egy van, és kizárólag egyszer egy évben, december második hetének harmadik napján tevékenykedik. Ha mégsem, akkor létezik rossz nyári Mikulás is...