Nyolcvanéves lenne Keith Emerson

Négyéves volt, amikor először ült le apja zongorájához, a zenei alapokat magától sajátította el. A klasszikus zene mellett a dzsessz és a boogie-woogie is megigézte, példaképei között emlegette Jimmy Smith-t, Oscar Petersont és Dave Brubecket, nagy hatást gyakoroltak rá Bartók Béla, Dmitrij Sosztakovics és Johann Sebastian Bach alkotásai is. Tizenévesként Londonba költözött, ahol rhythm and bluest kezdett játszani, de hangszerre nem volt pénze, első Hammond-orgonáját kölcsönkérte.

1967-ben már elég magabiztosnak érezte magát ahhoz, hogy együttest alapítson, amelyet The Nice névre keresztelt. A The Nice öt lemezt adott ki, de a legsikeresebb, az Elegy megjelenésekor az együttes már nem létezett. Az önbizalomhiányban soha nem szenvedő Emerson ugyanis megelégelte, hogy teljesítményét jobbára csak szűk szakmai körökben méltányolják. 1970-ben feloszlatta a zenekart, és a King Crimsonból érkező Greg Lake basszusgitáros-énekessel, valamint az Atomic Roosterből kivált Carl Palmer dobossal létrehozta az Emerson, Lake and Palmer triót – a szóbeszéddel ellentétben azonban Jimi Hendrixet nem környékezték meg.

Az ELP a klasszikus zene, a jazz, a blues és a rock páratlan elegyét alkotta meg, muzsikájukról azóta is csak felsőfokon beszélnek, írnak. Emerson forradalminak számító hangzást csalt elő Hammond-orgonájából, Moog-szintetizátorából és megannyi más billentyűs hangszeréből.

A trió 1970-ben jelentette meg debütáló albumát, az ELP-t. A korong első száma, a The Barbarian Bartók Allegro Barbarójának feldolgozása, de szerzőként akkor saját magukat jelölték meg, Bartók nevét csak azután tüntették fel, hogy a komponista örökösei beperelték őket.

1971-ben látott napvilágot talán legismertebb lemezük, Muszorgszkij Egy kiállítás képei című kompozíciójának virtuóz feldolgozása. A korong hatalmas siker lett, a mai napig az egyetlen komolyzenei alkotás, amely az Egyesült Államokban és Angliában is bekerült a Top 10-be.

Emerson a színpadon nem csak tudásával bűvölte el a közönséget. Saját elképzelései alapján épített szintetizátora több mint két mázsát nyomott, három méter magas volt, mozgatásához négy ember kellett. Olykor késsel támadt hangszerére, koncert közben néha kibelezve a zeneszerszámot, és csak isteni csoda volt, hogy nem ütötte meg az áram, nemegyszer az orgona másik oldalán állva játszott virtuóz módon.

A trió mellett szimfonikus zenekarokkal lépett fel, és több filmzenét is szerzett.

A zenekar történetének első felvonása 1979-ben véget is ért, a csapat feloszlott. 1991-ben az újraegyesülést a Black Moon című lemezzel ünnepelték és világ körüli turnéra indultak. 1998-ban ismét, immár végleg búcsút intettek egymásnak, de 2010 júliusában, az ELP negyvenedik születésnapján egy londoni koncertre még összeálltak.

A zenészt szívpanaszok kínozták, depressziója miatt a pohárhoz nyúlt, mindezt tetézte, hogy játékát is fenyegető idegbetegséget diagnosztizáltak nála. Keith Emerson 2016. március 11-én, 71 évesen öngyilkos lett. Barátnője szerint a zenész attól tartott, hogy közelgő koncertjein nem tud megfelelni a rajongói elvárásainak.