A romló kapcsolat megmentése

A prágai NATO-csúcs igazi célja az, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei megerősítsék a közös védelemre tett fogadalmaikat – írta a Financial Times. Vagyis nem a szervezet kibővítése, amelyet ahhoz a helyzethez hasonlítottak, amikor egy házaspár azért vállal még egy gyereket, hogy megmentse romló kapcsolatát. Mindkettő az életképesség jele, de egyúttal a valódi problémák megkerülése – fűzi hozzá kontinentális kiadásának szerkesztőségi cikkében a brit üzleti lap. Úgy véli ugyanis, hogy az utóbbi hónapokra a transzatlanti megosztottság minden eddiginél mélyebbé vált. Az Egyesült Államok elleni tavaly szeptemberi terrortámadások után az európai szövetségesek szolidaritásukról biztosították Washingtont, felajánlva neki, hogy alkalmazhatja a NATO-szerződésnek a közös védelemre vonatkozó cikkét. Az amerikai válasz azonban a lényeget tekintve elutasító volt, és Washington inkább „néhány válogatott barátjának” a segítségére támaszkodva indította meg az afganisztáni hadműveleteket. Európában sokan nemcsak azt vették zokon, hogy az amerikaiak nem tartottak igényt rájuk az afganisztáni vállalkozásban, amelyhez hajlandók lettek volna csatlakozni. Hanem azt is, hogy nyomást gyakoroltak rájuk Irak ügyében, ahol viszont nem voltak és továbbra sem lennének hajlandók részt venni egy amerikai katonai akcióban. Európa az Egyesült Államok erőszakoskodó fellépései miatt panaszkodott, az amerikaiakat viszont a Bush-kormányzat különutas politikája miatti európai siránkozás ingerelte, amelyet a legkülönfélébb ügyekben hallhattak a rakétavédelemtől kezdve a kiotói jegyzőkönyvön és a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül Irakig. Mindamellett az utóbbi időben már sikerült rendbe tenni néhány dolgot – jegyzi meg a lap, amely ebből a szempontból azt tartja a legfontosabbnak, hogy az Egyesült Államok immár az ENSZ-en keresztül folytatja kampányát Szaddám Huszein ellen. Emellett az afganisztáni békefenntartás feladatait is NATO-országok vették át.