A Powell-beszéd visszhangja

A szerkesztőségi cikk szerint ez utóbbiak eddig is tudták, hogy Iraknak vannak tiltott fegyverei; szkepticizmusuk annak szól, hogy valóban a háború lenne-e a legjobb módszer a probléma rendezésére. Powell annak a vádnak a bizonyítására sorakoztatott fel érveket, amely szerint Irak nemcsak hogy nem számolt el vegyi és biológiai fegyvereivel és rakétáival, hanem igyekezett elrejteni ezeket és megpróbálta megtéveszteni az ENSZ-ellenőröket.

Bemutatójának jelentős része korábbi információkkal volt kapcsolatos; olyan fegyverekre vonatkozott, amelyekről az ENSZ-ellenőrök már 1991-98 között azt állapították meg, hogy Irak valószínűleg elrejtette őket. Új elemnek többek között azok a lehallgatott beszélgetések tekinthetők, amelyekben az iraki köztársasági gárda tisztjei utasításokat adnak a tiltott fegyverek eltüntetésére. A lap bölcs dolognak nevezi, hogy Powell ezzel szemben viszonylag kevés időt szentelt az Irak és az al-Kaida közötti kapcsolatokra vonatkozó amerikai állítások bizonyítására – ezek ugyanis szerinte nem éppen meggyőzőek.

Az amerikai külügyminiszter egy vádiratot ismertető ügyész mértéktartó módszereivel élt – bár egy olyan ügyészével, akinek a bizonyítékai nagyfokú bizalmat igényelnek –, és ezzel rendkívüli mértékben megerősítette Hans Blixnek, a fegyverzetellenőrök vezetőjének véleményét, amely szerint Szaddám Huszeinnek nagyon kevés ideje maradt. „Az iraki elnök most a leszerelésben való teljes együttműködés és a háború között választhat”. Az Egyesült Államok – oldalán Nagy-Britanniával – a jelek szerint már döntött. A BT többi tagja azonban mérlegelni fog. Megvizsgálja a kockázatok kényes egyensúlyát, fontolóra veszi, milyen körülmények között merné bevetni a megfogyatkozott erejű Irak ezeket a fegyvereket, és hogy nem lehetne-e ezt a fenyegetést a háborún kívül más eszközökkel, például elrettentéssel elhárítani – állapítja meg a Financial Times, amely szerint az elkövetkező néhány napban kivételesen nehéz vitára lehet számítani.

A német sajtó azt kutatta, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter előadása az ENSZ Biztonsági Tanácsában volt-e annyira meggyőző, hogy véleményük megváltoztatására késztesse mindazokat, akik Irak katonailag kikényszerített leszerelésében a nagyobbik rosszat látják az ellenőri rendszerrel párosuló megfékezési politikához képest.

A jobbközép irányzatú Die Welt szerint Powell bemutatója nem vethető össze Adlai Stevenson egykori amerikai külügyminiszter 1962 októberében, szintén az ENSZ-ben tartott prezentációjával, amikor is Stevenson olyan fotókat mutatott be, amelyek bizonyították: a Szovjetunió atomrakétákat szerelt fel Kubában. – Ennyire ütős tényekkel Powell nem tudott szolgálni. Bizonyítékai nem rendelkeztek egy mindent leleplező dokumentum erejével, s nem is rendelkezhettek azzal. Bizonyítékai inkább arra hasonlítanak, amikor egy árnyékos kép világos kontúrokat kap – írta a Die Welt.

A lap a német ,,velünk nem“ álláspont következményeivel is foglalkozik, s úgy látja, hogy egy merev „nem” a Biztonsági Tanácsban, amely talán Szíriával állítaná egy sorba a németeket, elidegenítené Németországot legfontosabb szövetségeseitől, a nyugati szövetség építményében a lehető legsúlyosabb károkat okozná, bizalmatlanságot ébresztene ,,a megbízhatatlan németekkel” szemben, olyan helyzetet teremtene, amilyet Németország Adenauer óta nem ismer.

Számos hírszerzési szakember, béke- és konfliktuskutató vélekedett német rádió- és tévéműsorokban úgy, hogy a Powell által bemutatott anyag nem elég ütőképes ahhoz, hogy annak alapján háborúskodni kellene Irakkal. Peter Scholl-Latour, a német újságírás nagy öregje szinte a nevükben beszélt, amikor az egyik közszolgálati adón kijelentette: – Vajúdtak a hegyek és egeret szültek.

– Inkább csalódást keltőnek, mint meggyőzőnek találta az iraki fegyverkezésről az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán bemutatott amerikai bizonyítékokat a La Libre Belgique.

A mérsékelten konzervatív belga napilap szerint a Colin Powell külügyminiszter által tartott bemutatóval az amerikai vezetők nem feltétlenül tettek jó szolgálatot az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelése ügyének. Alig egy hete George W. Bush amerikai elnök azt ígérte, hogy külügyminisztere „hírszerző szolgálatoktól származó információkat fog ismertetni Irak illegális fegyverkezési programjairól, fegyvereinek az ellenőrök előli elrejtésére tett próbálkozásairól és terrorista csoportokkal fenntartott kapcsolatairól” – emlékeztet a lap. Úgy véli azonban, hogy Powell ezeknek a vádaknak egyikét sem tudta kétséget kizáróan bizonyítani.

Ezzel együtt is tény – ismeri el –, hogy az ENSZ BT 1441-es határozata értelmében az amerikaiak által közölt információk „súlyos következményeknek” teszik ki Irakot. Ezek mibenlétét a határozat nem részletezi ugyan, de ezt a kifejezést általában háború szinonimájaként szokták érteni. A kétséget kizáró bizonyítékok hiánya nyilvánvalóan nem menti fel az iraki rendszert a nemzetközi közösség által meghatározott kötelezettségeinek teljesítése alól – szögezi le a lap, amely azonban kérdésesnek tartja, hogy Irak most ismét bizonyított rosszhiszeműsége indokolja-e egy háború kirobbantását.

Mindettől függetlenül, ha az irakiak – az ENSZ-ellenőrök vezetőinek a hét végén esedékes újabb látogatását kihasználva – nem változtatnak gyökeresen az ENSZ-szel szemben tanúsított magatartásukon, a háború elkerülhetetlen lesz – véli a La Libre Belgique.

A horvát lapok szerint Zágráb bizonyos feltételekkel támogatja az Irak elleni amerikai támadást, még ha megbízható közvélemény-kutatási eredmények szerint a lakosság nagy többsége – 63-70 százaléka – ellenzi is azt. – Sok minden kockán forog, beleértve az európai biztonsági rendszert is – mondta Tonino Picula horvát külügyminiszter.