A polgárok védőügyvédje

Az ombudsman, az emberi jogok biztosa abból indul ki, hogy az állam nem tökéletes, hogy az állami intézményekben emberek dolgoznak, akik hibákat követnek el, és ezeknek a hibáknak igyekszik utána járni a polgárok érdekében.

Az omdusman a „nép ügyvédje”, ingyen és sokkal gyorsabban cselekszik, mint a bíróságok. Az állammal szemben képviseli a polgárok érdekeit, de nem ellensége, hanem partnere az államnak. Érdeke és célja, hogy az állam jól működjön. Nem egyszerűen a jogszerűtlenség és törvénytelenségekkel szemben, hanem az alkotmányos visszásságok ellen lép fel. Az emberi jogok védelme elengedhetetlen feltétele az uniós csatlakozásnak és a demokratikus struktúrákba való beilleszkedésnek. Szlovákia az utolsó posztkommunista európai állam, mely még nem hozta létre ezt a hivatalt, rajtunk kívül Európában már csak Fehéroroszországban nem működik. A jövő héten várhatóan már elfogadja a parlament.

A kormány határozata szerint Csáky Pál és Ľubomír Fogaš miniszterelnök-helyetteseknek az alkotmánymódosítás parlamenti jóváhagyásától számított négy hónapon belül kellett előterjeszteniük az ombudsmanról szóló törvényjavaslatot. Ján Drgonec volt alkotmánybíró szerint az alkotmány nem tesz lehetővé olyan ombudsmant, aki aktívan védhetné a polgárok jogait. „Pedig Szlovákiának erre lenne szüksége. A törvény nem sokat javíthat ezen. Nem lépheti túl az alkotmány adta lehetőségeket, mert az alktománybíróságon végzi. A legelején, az alkotmány módosításakor rontottak el minden” – mutatott rá a törvény-előkészítés során Drgonec. A parlament elé terjesztett változat valóban „gyenge”, és nem a civil szervezetek által javasolt „erős” ombudsmanról szól. Ľubomír Fogaš kész tények elé állította az emberjogi szervezeteket: az általa előkészített anyag az ügyészség elképzelését tükrözte. A jogszabályt kidolgozó ügyészcsoport és a kormányzaton kívüli szervezetek nézetei lényegesen különböztek. A polgári szervezetek a kormány emberjogi szekciója közvetítésével próbáltak kommunikálni Fogaš munkacsoportjával, ám csak apró simításokat sikerült a törvénybe csempészniük. A nézeteltérések abból fakadnak, hogy Szlovákiában szovjet típusú ügyészi rendszert alakítottak ki, mely a mai napig működik. Egyesek szerint ez az ügyészi rendszer képes megvédeni a polgárokat a hivatalokkal szemben és képes betartatni a törvényességet. Más országokban tudatosították, hogy az egyszerű emberek érdekeit az állammal és az állami hivatalokkal szemben nem tudja megvédeni az ügyészség. Az ügyészségnek kettős feladata van: a törvényesség védelme és az állam szerveinek, az állami hatalom megvédése, ha kell, a polgárral szemben is. Ezzel szemben az emberjogi biztos abból a koncepcióból indul ki, hogy a polgárok jogai, elsősorban az emberi jogok szorulnak védelemre.

A kormánytervezet értelmében elég, ha az emberjogi biztos elmúlt 35 éves, szlovák állampolgár, büntetlen előéletű, egyetlen politikai pártnak sem tagja. A biztosnak nevelő funkciót is tulajdonítanak, ezért megfelelő végzettséggel kell rendelkeznie, ám a jogi végzettség nem feltétel. Az intézmény székhelye Pozsonyban vagy Besztercebányán lesz, létrehozására a jövő évi költségvetésből 20 milliót javasolnak. A biztost a parlament választaná, legkevesebb 15 honatyának kell majd javasolnia egy-egy jelöltet. Az ombudsman – aki évente jelentést tesz a parlamentnek tevékenységéről, beszámol a jogtiprásokról, rámutathat jogrendbeli hiányosságokra – elsősorban személyes fellépésével, tekintélyével és azzal tud majd eredményt elérni, hogy folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt, a legkényesebb ügyeket is medializálja.

Az emberjogi biztos intézménye különböző országokban különböző módon jött létre: alkotmánytörvénnyel, egyszerű törvénnyel, miniszteri vagy elnöki határozattal stb., és minden országban más-más jogkörökkel rendelkezik. A többi posztkommunista országban először nem nagyon erős, de a nálunk javasoltnál erősebb ombudsmani hivatalt hoztak létre. Addig, amíg az emberek nem bíznak a rendőrségben, az ügyészségben, a bíróságokban, virágzik a korrupció, erős ombudsmanra van szükség. Később, miután az állam – a kommunizmusból teljesen kilábalva – megtalálta a helyét a világban, egyértelművé válik a polgár és az állam közötti határvonal, azaz a társadalom elér egy bizonyos fejlettségi fokot, fokozatosan csökkentik az ombudsman jogköreit. Svédországban mintegy 200 éve működik ez az intézmény, ott most kezdik faragni a biztos hatásköreit. Lengyelországban szintén erős ombudsman, illetve „ombudswoman” (az első biztos nő volt) védi a polgárok jogait, és a lengyelek büszkék e hivatalra. Magyarországon három egyenrangú: egy általános és két szakosodott speciális (adatvédelmi és kisebbségügyi) biztos látja el az ombudsmani teendőket, akik egymástól függetlenek. Szlovéniában egyetlen biztos tevékenykedik, aki bizonyos napokon a régiókban végzi munkáját. Csehországban az emberjogi biztosi hivatalt – közvetlenül létrehozása után – 4000 panasz lepte el. A cseh törvény „tökéletlen”, a kompetenciák nincsenek világosan behatárolva, s a biztos egyedül nem győzi a panaszok kiviszgálását, s ez komoly problémát okoz.

Nálunk először az alkotmányba iktatták az ombudsmani hivatalt, a vonatkozó törvény pedig már a parlamentben van. Tegnap keddre napolták a végső szavazást, de az is előfordulhat, hogy a vita folytatódik és nem tudni, mikor fogadják el a honatyák. A jogszabály jövő év jaunár 1-jei hatályossággal számol.