A németek begurultak

Tavaly az őt kifigurázó német komikust, Böhmermannt perelte be Erdogan, ami már szokatlan lépésnek számított. Azóta, idén februárban a Die Welt tudósítóját fogták el, majd májusban egy másik német újságírót tartóztattak le, amiről elfelejtettek szólni a német hatóságoknak. Ez pedig minden alapvető konzuli joggal ellentétes lépés volt. Végül a civil szervezetek vegzálásának nagy hullámában újabb németeket, köztük Peter Steudtner emberi jogi aktivistát helyezték vizsgálati fogságba.

Eközben az Incirlik légi bázisra nem engedték be a német parlamenti képviselőket. E déltörök bázis az, amelyet a NATO-erők, így német katonák is nagy számban használnak. Meglehetősen udvariatlan gesztus volt ez is. Ugyanakkor tény, hogy több európai ország sem engedett be török minisztereket a választási kampány során. Ennek az indoka az a komoly félelem, amely szerint az európai török közösségeket Erdogan nemcsak saját belpolitikai céljaira, hanem zsarolásra is használhatja: vajon hogyan szavaznak az adott európai országban, vajon mely nagyobb politikai erővel állítja őket szembe, ki mellé sorakoztathatók fel?

Ez a beavatkozás több országot érint. Hollandia, Ausztria és Németország is akadályozták az elnök számára teljhatalmat hozó népszavazás kampányát a saját területükön. Mindez pedig azután a tavalyi puccskísérlet után, amelynek következményeként tízezrek veszítették el állásukat, útlevelüket vagy szabadságukat. Elképesztő megtorlási hullám söpört végig az országon, az oktatást – Fetullah Gül vélt iskolahálózatát – az igazságügyet és rendvédelmet külön érintette e tizedelés.

A német–török kapcsolaton az sem segített, hogy több magas beosztású török katona épp Németországban kért menedéket.

A múlt héten Németország néhány látványosabb szankcióra szánta el magát: felvetették több pénzcsatorna befagyasztását, exportellenőrzéseket és egyebek mellett a turisták számára nem biztonságos országgá nyilvánították Törökországot.

A törökök eközben kapták az uniós csatlakozási támogatásokat is, több milliárd euró volt előirányozva erre, a menekültmegállapodásban előírt 3 milliárd eurón felül is. Óriási pénzek, amelyek megtérülése legalábbis erősen kérdéses.

Most újabb alkalom adódott arra, hogy Európa, Németország vezetésével, egy szomszédságában kialakult konfliktusban erőt mutasson, ne csak beszéljen. Ez messze túlmutat a német–török viszony kérdésén, és fontos lenne, hogy néhány jól irányzott, határozott lépéssel ne csak Ankarának mutassuk meg Európa erejét, hanem ebből több környező ország is megfelelő következtetést vonhasson le.