A magyar atom

Amit tudunk Magyarország történelmének eddigi legnagyobb volumenű üzletéről, az egyelőre kizárja a matekot. Annyi biztos, hogy a legtöbb szakértő szerint az atom nem lesz jövedelmező. De az is biztos, hogy a legtöbb közép-kelet-európai állam, Belarusz, Bulgária, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, de még Finnország, az Egyesült Királyság és Törökország is erősen fontolgatja, vagy már gőzerővel dolgozik ezen a stratégián. Ezekben a bizonytalan időkben az energiabiztonság lebeg a politikus szeme előtt. Nem Orbán találta ezt ki, csak halad a kor politikai ösztönével. Lehet, sőt kell is fanyalogni azon, hogy mindez társadalmi vita, konszenzus nélkül, tender nélkül, titokban született, és hogy a Fidesz teljes pálfordulást hajtott végre Moszkvával kapcsolatban. Sőt, akár még párhuzamot is lehet vonni a mostani szerződés és a paksi erőmű negyven évvel ezelőtti megépítése körüli, hasonlóan titkos egyezkedés között, ahogy azt az Index teszi a maga alaposságával. Magyar atom magyar ugaron. Ám nem Magyarország lesz az első az EU-ban, aki a Roszatommal közösködik, ráadásul tender nélkül. Finnország tavaly decemberben lépte meg ezt a lépést, szintre pontról pontra azonos megfontolásokból: a Roszatom jelenleg a legnagyobb az atombizniszben, összesen 19 erőműn dolgozik, képes nyugati technikai és biztonsági színvonalon építeni, olcsóbb, mint a nyugati konkurencia és (orosz állami) hitelt is tud nyújtani. Érdemes egy pillantást vetni a finnek döntésének egyértelműségére: a 2005-ben elkezdett francia Areva tipusú reaktor építése eredetileg 3 milliárd dollárba került volna, és 2009-ben kellett volna üzembe helyezni. A jelenlegi állás szerint a reaktor 2016-ra épül meg, 8,5 milliárd dollárért. A finn matek egyszerű volt. Mivel az orosz energetikai stratégia már évek óta próbálja felhozni az atomot a halványuló gáz- és olajbiznisz mellé, a Roszatomnak a finn, majd egy hónapon belül a magyar szerződés hatalmas áttörés. Az oroszok ezzel az „atomhódítással” az európai energiapiacot próbálják továbbra is az ellenőrzés alatt tartani. Az eszközök bővülnek, a stratégia – Európa fizess, telik rá! – marad. A magyar sajtó szerint a magyar–orosz „érdekházasságot egyre jobban élvezik a felek”. A hab a tortán, hogy a Gazprom beleegyezett a 2015-ben esedékes új gázszerződés megkötése előtti 20%-os árcsökkentésbe, miután Magyarország visszavásárolta a korábban privatizált gázüzletet és tározókat. Túl sok itt a véletlen? Nem, amit látunk, az jól megtervezett üzlet. Rövid távon mind a két fél nyer: Moszkva végre EU-s megbízásokat is kap, míg Orbán tudja tartani a rezsiharcot. A kérdés, hogy a végén jön-e a feketeleves?