<p>Ha elmúlik egy év, az emberek leülnek az asztalhoz, hogy elfogyasszák szilveszteri vacsorájukat. A kutya is bejött, bemászott az asztal alá, kinyújtózkodott, és hagyta, hogy az étkezők rátegyék a lábukat, talpukkal simogassák meleg, sima szőrű hátát.</p>
A kutya üzenete
Nem kérte ő ezt, de muszáj volt simogatni, örült neki kutya is, ember is. Az este kellemesen telt. A vacsora finom volt, a társaság jó, a kutya háta megnyugtató. S közeledett az éjfél.
Mielőtt kutyatablettával elkábították, hogy ne kapjon szívinfarktust a petárdáktól, mert az ő érzékeny idegrendszere nem bírja a robbantgatást, ratatatát, amit mi, emberek imádunk, s ha éppen béke és csönd van, akkor mesterségesen pótoljuk, szóval mielőtt lenyelte a nyugtatót, hűséges, barna szemével rám nézett és megszólalt a kutya.
Emberek, én folyamatosan azt ugatom, és most is csak annyit mondok, szeressétek egymást, ahogyan én szeretem az én panyicskámat. Azt mondjátok, hogy ez frázis (megnéztem az idegen szavak szótárában, azt jelenti, elcsépelt gondolat). Lehet, mégsem csináljátok! Ha nekem a panyicska azt mondja, hozd ide a papucsot, és megismételi, mert elsőre nem csinálom, nem szólok vissza neki, hogy ez frázis, hanem odaviszem a papucsát. Ilyen egyszerű. De tudom, ti túlkomplikáljátok a dolgokat. Persze könnyen ugatok, én csak kutya vagyok, nekem a Maslow piramisnak csak az alsóbb emeletei fontosak (igen, megnéztem a neten, a Maslow piramis azt mutatja be, hogyan épülnek egymásra az emberi szükségletek). A legfontosabb, hogy tele legyen a bendő, legyen puha, meleg vacok, ahol aludhatok, egy kis enyelgés a szomszédék rózsaszínruhás Kutyukájával (Carmen Dolores a neve, de ő nem Méchikóból jött kutya, jobban szereti, ahogyan én becézem). Aztán legyek biztonságban, legyenek barátaim, az sem baj, ha macskák. Vigyázzon rám és szeressen a panyicskám, kedvemre feküdhessek az asztala alatt (mondjuk a Kutyukát az ágyába is beengedi a gazdája, de ezt én nem kérem, mert ő picike, én meg nagy kutya vagyok, az egész ágyat elfoglalnám, és akkor ugye, hova feküdne az ember meg a nagyságos cicák?). Kezdek álmosodni, már hat a nyugtató...
Aludj csak, te hűséges, szerető, jóakaratú kutya. Csak emlékeztetlek, hogy te is szereted jelölgetni a területedet, s te sem csíped, ha más ebek kerülgetik az udvarodat meg a Kutyukádat. Inkább eszed a szaftos husit, mint a száraz csontokat. Küzdesz azért, hogy a macskák elismerjék, te vagy a főnök (tegyük hozzá, elég sikertelenül), és csak az egyik postást szereted. De jó, hogy szóltál. Ébredj fel egy békés új évben.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.