A kisebbségi voks ára

Legalábbis a liberálisabb, uniópárti, a nyugati demokráciát fontosnak tartó, nem szélsőséges magyar választó. Ugyanakkor a látszólagos kockázatmentesség kényelmessé teheti, ami a stabil és fegyelmezett, a voksoláson mindig részt vevő választói bázissal rendelkező szélsőséges jelölteknek kedvez.

A felmérések alapján ugyanis várhatóan Zuzana Čaputová, a Progresszív Szlovákia több ellenzéki párt által is támogatott jelöltje nyeri az első fordulót. Ugyan mindenképp szükség lesz második fordulóra, hiszen arra semmi esély, hogy már az első fordulóban megszerezze az összes választó több mint felének támogatását, de előnye viszonylag nagy volt az akkor még második Maroš Šefčovič előtt. 

Látszólag az első forduló tétje mindössze az, hogy Čaputová mögött Šefčovič vagy Harabin lesz-e a második.

Ha tartjuk magunkat ahhoz a tételhez, hogy a szlovákiai magyar választó már csak a kisebbségi létből fakadóan sem támogat xenofób, kisebbségellenes jelöltet, aki kiléptetné, vagy legalábbis megpróbálná kiléptetni az országot az Európai Unióból, és inkább Oroszországhoz közelítené, akkor csak arra kellene figyelni, hogy ne Harabint, Kotlebát vagy valamelyik, 1 százalék körüli jelöltet karikázzanak.
 

Ugyan a magyar jelöltek versenye gyakorlatilag befejeződött Menyhárt József visszalépésével, Bugár Béla számára azonban így is van tétje a versenynek. Sem neki, sem a Hídnak nem mindegy ugyanis, hogy milyen eredményt ér el szombaton. Neki a magyar választók mobilizációja a legfontosabb, hiszen verseny híján a választónak kevés motivációja van a választáson való részvételre.

Bizonyos szempontból azonban a magyar választó is kényszerpályán van, ha valóban olyan jelöltet akar támogatni voksával, akinek programjában hangsúlyosan szerepel a kisebbségek támogatása. A szlovák jelöltek ugyanis legfeljebb a jelenlegi status quo megtartását ígérik, nem várható tőlük, hogy aktívan szorgalmazni fogják a kisebbségi jogok bővítését. Ugyan ígérik, hogy egyeztetni fognak a kisebbségek képviselőivel, de azt már nem teszik hozzá, hogy ezt hogyan is képzelik el. Az is figyelemre méltó, hogy még a választási kampányban a magyarok szavazata iránt érdeklődést mutató Čaputová is azt mondja a nyelvi jogokkal kapcsolatban, a „magyar kisebbség részéről nem tapasztalok nyomást a jelenlegi állapot megváltoztatására”. Néhány hete lapunknak még azt nyilatkozta: 

Bevallom, nem vagyok jártas ebben a kérdésben, így addig nem tudok hozzászólni a bővítéshez, amíg nem ásom bele magam ebbe a témába.

A nyomást többféleképpen lehet érzékeltetni. Lehet ez a Bugárra, a magyar jelöltre adott szimbolikus voks is, ami megmutathatja a szlovákiai többségnek és a szlovák jelölteknek, hogy még mindig fontosak a kisebbségi jogok. Azt viszont a politikai érdekképviseletnek kell majd kiaknáznia, hogy a megválasztott köztársasági elnök ezt figyelembe is vegye hivatala elfoglalása után.