A hágai Nemzetközi Törvényszék

A hágai Nemzetközi Törvényszéket az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1993 májusában elfogadott 827. számú határozatával hozták létre a volt Jugoszláviában elkövetett háborús és emberiségi elleni bűncselekmények kivizsgálására és elkövetőik felelősségre vonására. A törvényszék (ICTY) életre hívását közvetlenül az tette szükségessé, hogy az 1991-ben a volt Jugoszlávia területén kirobbant konfliktusok során súlyosan és sorozatosan megsértették az emberi jogok nemzetközi normáit. A második világháború után tartott nürnbergi és tokiói perek óta a hágai törvényszék az első olyan nemzetközi intézmény, amelyet háborús bűncselekmények kivizsgálására hoztak létre. Az alapító határozat négy fő feladatot ruházott a testületre: vonja felelősségre az emberi jogok nemzetközi normáinak megsértőit; szolgáltasson igazságot az áldozatoknak; tevékenységével gyakoroljon elrettentő hatást; járuljon hozzá a béke helyreállításához a volt Jugoszláviában. A törvényszék joghatósága azokra a személyekre terjed ki, akik 1991. január 1. után a volt Jugoszláviában a nemzetközi emberi jogok súlyos megsértésének minősülő cselekedeteket követtek el. Ezek négy fő kategóriába sorolhatók: az 1949. évi genfi konvenciók súlyos megsértése, a hadviselés törvényeinek és szokásainak a megsértése, népirtás és emberiség elleni bűncselekmények. Mindez csak személyekre vonatkozik. Szervezetek, politikai pártok vagy más jogi személyek felett a törvényszéknek nincs joghatósága.

Az ICTY-nek nincs saját rendőri ereje. Az általa vád alá helyezett személyek letartóztatásáról elsősorban a jugoszláv utódállamoknak vagy más államoknak kell gondoskodniuk, amelyek számára a BT-határozat kötelezővé tette az együttműködést. Az eddigi letartóztatások többségét a volt Jugoszláviába vezényelt békefenntartó erők (SFOR és KFOR) hajtották végre. A törvényszék csak fizikailag jelen lévő személyek ügyét tárgyalhatja, távollétében senkit nem ítélhet el. Halálos ítéletet nem hozhat, a legsúlyosabb büntetés az életfogytiglan. A törvényszék bírói kara 16 állandó, valamint változó számú, de egyidejűleg legfeljebb kilenc esetileg megbízott bíróból áll. A bírókat az ENSZ Közgyűlése választja négy évre. A törvényszék apparátusához több mint 1100 tisztviselő tartozik, akik 77 nemzetet képviselnek. Elnöke a francia Claude Jorda, főügyésze a svájci Carla Del Ponte. Működése és eljárásrendje, amelyet a BT-határozattal létrehozott alapszabályzata határoz meg, jórészt az angolszász jogelveket követi.

Az ICTY eddig 82 személy ellen emelt vádat. Közülük jelenleg 44-en vannak a Hága egyik elővárosában lévő scheveningeni fogdában. A bírók eddig 26 esetben mondtak ki elmarasztaló ítéletet, ezen ügyek többsége jelenleg fellebbviteli szakaszban van. Két vádlottat felmentettek, három esetben a fellebbviteli tanács semmisítette meg az elmarasztaló ítéletet. Az eddig legsúlyosabb büntetést Radiszlav Krsztics volt szerb tábornokra szabták ki, akit az 1993-as srebrenicai mészárlásokért 46 évi börtönre ítéltek.