A cigányprobléma

<p>Gyerekek fociznak a házunk előtt. A szobából hirtelen nagy csörömpölés hallatszik. A földön üvegcserepek és egy kopott labda. Mire anyukám kiér a ház elé, már csak két fiú álldogál ott. A tietek ez a labda? Nem, a cigányoké, akikkel fociztunk, mondják vonakodva, mert nem akarnak árulkodni. Apukám fogja a labdát, és elmegy a cigányokhoz.</p>

Egy óra múlva jön, zsebében a kitört ablakért járó pénz. Attól kezdve a pozsonyi Várút cigány negyedének lakói messziről köszönnek.

A dologhoz talán az is hozzátartozik, hogy apukám korábban megmentett egy cigánygyereket, aki elemelt valamit az önkiszolgálóban. A főnöknő ki akarta hívni a rendőröket, de apukám megfizette a lopott holmit. Az emberek állítólag zúgolódtak, hogy ez nevelésileg helytelen, de gondolom, apukám csak mosolygott a sokat megélt emberek mosolyával. Érdekes, hogy ott azután már csak fehérek loptak. Ezt a főnöknő árulta el neki, később.

Ez volt az első személyes tapasztalatom a cigányokkal.

Mert ők így nevezték magukat, és mindenki így hívta őket. A Várúton ebben a szóban nem volt utálkozás, sem megbélyegzés. Aztán lettek cigány osztálytársaim. Bizony, a híres-nevezetes Duna utcára jártak cigánygyerekek is! Sok magyar költözött a fővárosba, köztük az ő szüleik is. S az ő szüleik, temérdek nem cigány magyar szülővel ellentétben azt találták természetesnek, hogy gyerekeiket a magyar iskolába írassák. Érdekes, de a mi szüleink sem kifogásolták, hogy oda járnak.

Tény, hogy az én osztálytársaim rosszul tanultak, de volt nem cigány rosszul tanuló osztálytársunk is. A Tibit, azt az óriást, egy időben én tanítottam olvasni. Igen türelmes volt.

Persze ezek olyan cigányok voltak - vagy romák, válassza mindenki azt a szót, amit jó szívvel tud használni -, akiket manapság integráltnak szokás nevezni. A számítások szerint az adott népesség hatvan százalékát alkotják, mellékesen nagy részük szlováknak vagy magyarnak vallja magát, tehát nem teljesen értem, mégis minek alapján tartják őket romának akár olyan tudós szerzők is, akik egyébként a diszkriminációellenes harc vezéregyéniségeinek tüntetik fel magukat. A maradék negyven százalékot szokás romaproblémának nevezni. Hogy közülük mennyi tartja magát romának, azt nem tudom, de tény, hogy nagy részük iskolázatlan és (ezért is) nem dolgozik. A nem cigányokhoz hasonlóan az integrált romák nagy része sem szereti őket.

Enyhén szólva.

A problémára nincs rendszerszerű megoldási javaslat. Legalábbis tegnap ezt dedukáltam ki hat politikus vitájából. Nemmintha nekem volna javaslatom. De nem is vagyok politikus. Én csak egy kicsit számoltam. Van egy településen harminc elsősnek való úgynevezett magyar kisgyerek. Ennek fele cigány. A tizenöt nem cigányból ötöt szlovák iskolába íratnak, mondván, a magyar az cigány iskola. Marad tizenöt cigány és tíz nem cigány magyar gyerek. Bocs, ha tévedek, de nem így lesz a magyar iskolából cigány iskola?

Lampl Zsuzsanna

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?