A bukás előszele?

Ez természetesen csak úgy sikerülhetett, hogy először beolvasztotta a Smerbe az összes baloldali pártot, és azóta is vigyáz arra, nehogy a baloldalon megjelenjen a konkurencia. Nem furcsa, hogy míg a jobboldalon folyamatosan jönnek létre és szűnnek meg a pártok, már több mint egy évtizede nincs semmilyen konkurenciája a Smernek? Vagy lehet, hogy mindenki ennyire elégedett? Robert Fico tavaly kapott ki először, az államfőválasztással valahogy elszámolták magukat a Smerben. Ám akkor sem a baloldali szavazók hagyták őt cserben, hanem Andrej Kiska mögé állt be mindenki más. A tavalyi vereséget még egész gyorsan feldolgozta, pártját stabilizálta és folytatta a kormányzást... Persze ez csak a látszat volt, a felszín alatt a különböző érdekcsoportok egyre agreszszívabb harcot folytattak.

Az éveken át épített rendszer már tavaly elkezdett recsegni, s az egyik pillér most dől ki. Pár hónapja még úgy tűnt, hogy a Váhostav-botrány nem éri el a társadalom ingerküszöbét. Jelen voltam két hónapja egy olyan tüntetésen Široký szállodája előtt, ahol jó, ha harminc ember megjelent. Azóta sok víz lefolyt a Vágon. Bármennyire is próbálja a Smer kendőzni, a Váhostav politikai botrány, bár nem feltétlenül közvetlenül korrupciós ügy, ennél némileg bonyolultabb a dolog. Mégis annyi szálon kötődik a Smerhez, hogy Ficóék is pánikba estek.

Készült egy remek videoösszeállítás arról, hogy a miniszterelnök egy hónapja még nevetségesnek mondta azt az ellenzéki javaslatot, amellyel most maga próbálja menteni a helyzetet. Közben az ügyet megpróbálták rákenni a KDH elnökére, ami teljesen abszurdum, de ezzel a húzással sem sikerült lélegzetvételnyi időhöz jutnia a Smernek, pedig nagy szüksége lenne rá. Ezzel szemben maga ellen fordította a KDH-t, és újra egységbe kovácsolta az ellenzéki pártokat, legalábbis ebben a témában most nagy az egyetértés, senkinek sem jut eszébe egyezkedni a kormánypárttal. Bár nem valószínű, hogy közvetlenül a választásokig kitartana ez a botrány, ezután mégis kellemetlen bármelyik jelenlegi ellenzéki pártnak szóba állni a Smerrel. Ezért Ficóék is egyre inkább arra törekednek, hogy olyan pártokat segítsenek a parlamentbe, amelyek sokkal könnyebben koalíciós partnerei lehetnek, mind bárki az ellenzéki oldalról.

Annak ellenére, hogy a Váhostav-ügy társadalmi hatását egyelőre nem látni, mégis arra figyelmeztetnek az elemzők, hogy a Smernek komolyan árthat a botrány – harminc százalék alá is eshet a támogatottsága. Ez a helyzet viszont új lehetőséget jelentene a jobboldali pártoknak az optimális választási koalíció előkészítésére, amellyel maximalizálni tudják a jobboldali szavazatokat. Ez persze egyelőre csak álom, jelenleg azon kell dolgozni, hogy a Smer ne tudja eltussolni a botrányt, amely mindenki számára érthető és a kormánypárthoz köthető. Ha az ellenzék végre nem önmagával lesz elfoglalva, valóban nyerhet az ügyön.