A boldogság és én

<p>Az ENSZ 2012-ben a boldogság nemzetközi napjává nyilvánította március 20-át. Felszólították a tagországokat, hogy megfelelő módon ünnepeljék meg a boldogság napját. Utánanéztem, hogyan tett eleget országunk, illetve Magyarország ennek az ukáznak, de csak egy-két koncertet és táncestet találtam az interneten, amelyeket ezzel a szlogennel hirdettek a szervezők.</p>

 A legviccesebb egy pozsonyi pókerklub akciója volt, amely alaposan félreértette a feladatot. A szlovákban a šťastie szó egyszerre jelent boldogságot és szerencsét, és ők természetesen ez utóbbi megragadására buzdították vendégeiket.

A boldogságot „megfelelő módon” ünnepelni rendkívül nehéz, legalábbis nem tudom, hogy fogtam volna hozzá, ha nem segítenek az égiek. Úgy esett, hogy pont 20-án kaptam ajándékba néhány jónak ígérkező könyvet, amelyekre egyébként nem futotta volna a havi keretemből. Ráadásul hét ágra sütött a nap, csiripeltek a madarak, kibújtak a tavasz első virágjai, és a tó körül szépen nő a medvehagyma, nagy boldogságomra.

Az egyik magyar kereskedelmi tévében aznap este szó esett egy felmérésről, melyet a New York-i Columbia Egyetem kutatói készítettek 156 országban. Magyarország a 110., Szlovákia a 46. helyen áll boldogság tekintetében. A legboldogabbak a dánok, másodikak a norvégok, akiket a svédek és a finnek követnek. Az első tízben található még Svájc, Hollandia, Kanada, Izland, Ausztrália és Ausztria. Magyarországot megelőzi például Mongólia, Kirgizisztán, Líbia, Nigéria és Vietnam is.

Az országok boldogságindexének megállapításakor olyan változókat vettek figyelembe, mint a várható élettartam, a korrupció érzékelt jelenléte, a közbiztonság, az életút megválasztásának szabadsága, a szociális ellátórendszerek hatékonysága vagy a munkanélküliség.

A boldogságfelmérés ötlete Bhutánból származik, és abból indul ki, hogy az anyagi jólét nem feltétlenül jár együtt jobb közérzettel. Például világszerte csupán 37 százalék minősíti országa gazdaságát jónak, az életüket harmonikusnak értékelők aránya viszont ennél jóval magasabb, 75 százalék. A boldogság tehát nehezen meghatározható fogalom és minden embernek mást jelent. Desmond Morris brit antropológus így ír róla: „A boldogságot gyakran összekeverik az elégedettséggel és a nyugalommal. A legjobban úgy magyarázhatjuk el a két állapot közötti különbséget, hogy az elégedettségre azt mondjuk, ez az, amikor az élet nagy általánosságban jó, a boldogság pedig az, amikor az élet hirtelen jobb lesz. Abban a pillanatban, amikor valami csodálatos dolog esik meg velünk, élénk érzelemhullám önt el minket, intenzív öröm érzete.”

Na, hát valami ilyesmi történt velem március 20-án a tóparton. Pedig akkor még nem tudtam, hogy aznap van a boldogság világnapja.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?