1516 voksért kaptak 150 millió forintot a kampányra

Ha a magyarországi törpepártoknak csak annyi támogató aláírást sikerült volna összegyűjteniük a kampány előtt, mint ahány voksot végül kaptak, közülük több el sem indulhatott volna a választásokon.

A Munkáspárt és a Zöldek kivételével az országos listát állító kis pártoknak nem sikerült annyi szavazatot se gyűjteniük, mint ahányan egyéni jelöltjeik indulását támogatták aláírásukkal. A kamualáírások gyűjtésével vádolt bizniszpártoknál került a legtöbbe a demokrácia a magyar adófizetőknek.

A választásra négy, a parlamentbe bejutott párt mellett 14 szervezet tudott országos listát állítani – ennek volt a feltétele, hogy legalább 27 körzetben indítsanak egyéni jelöltet, vagyis szerezzenek ott minimum 500 érvényes támogató aláírást. Ekkor járt a listának adott 150 milliós költségvetési támogatás, amit vereség esetén sem kell visszafizetni.

Miután az aláírások hitelességét nem ellenőrizték, és egy állampolgár bármennyi jelöltet támogathatott, az ívek másolása jó üzletnek bizonyulhatott: több jel is utalt erre, és néhányan azt állították, hogy sok helyütt nagyüzemben másoltak. Erre utalnak a választási eredmények is. Elméletben minimum 13 500 támogató aláírás kellett az országos lista állításához, vagyis ahhoz, hogy egy párt 27 körzetben indítson jelöltet. Az időszűke és az ellenőrzés hiánya miatt azonban senki nem hajtott a minimumra: a legkevesebb jelöltet indító Munkáspárt és Zöldek is 33 egyéni körzetben képviseltették magukat, egyébként meglehetősen sikertelenül.

A „maradék” 12 kispárt ennél sokkal több helyen indított jelöltet, ami minimum 17 ezer támogató aláírást feltételez, de a Schmuck Andor vezette Szociáldemokraták, és az MDF utódjaként induló Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) több mint 40 ezer aláírást igazolt a jelöltek száma alapján.

Ezek a szervezetek azonban végül annyi szavazatot se gyűjtöttek, mint aláírást. A Szociáldemokraták 14 ezer voksot tudnak magukénak, a JESZ kevesebb mint tízezret kapott, a Szili Katalin vezette Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt ennél valamivel többet.

A 14 kispártból mindössze öt olyan volt, amely a jelöltállítási minimumot hozni tudta: a Munkáspárt és a Zöldek esetében a voksok száma meghaladhatta az aláírásokét. Legalább az indulási minimumot (vagyis 13 500 szavazatnál többet) szedett össze a Szociáldemokraták mellett a Kásler Árpád devizahitelezés- és bankellenes politikus Haza Nem Eladó Mozgalom pártja, és a Seres Mária Szövetségesei (SMS-párt). Rajtuk kívül még az Együtt 2014 volt a határérték felett, de nem sokkal. A többiek sehol: a legkevesebb szavazatot a választásokig ismeretlen Új Dimenzó Párt kapta, 1516-ot. Így a szervezet minden egyes támogatója 98 ezer forintba került az államnak – a Fidesz–KDNP egy listás szavazatára 280 forint állami támogatás jutott.

A bizniszpártok azonban több állami támogatást nem kapnak: a küszöb a voksok egy százalékának elérése, ezt egyik se közelítette meg. A kis pártok összesen nem kaptak annyi szavazatot, hogy bekerülhettek volna a parlamentbe – a 14 pártra összesen 176 ezren voksoltak. Persze ezt nem lehetett tudni előre – a mostani volt az első olyan választás, amikor egyetlen kis párt sem érte el a pénzt érő támogatási küszöböt. Azt 1990-ben és 1994-ben a Munkáspárt simán hozta, 2002- ben a Centrum Párt csatlakozott hozzá parlamenten kívül rekedt, de állami apanázst szerző szervezetként. 2006-ban a Munkáspárt már elveszítette a támogatáshoz szükséges arányt, viszont a MIÉP–Jobbik ért el 2,2 százalékos eredményt, majd négy évvel ezelőtt még az MDF tudott megfelelő támogatottságot szerezni. Most viszont senki sem rúgott labdába. (NOL.hu)