<p>Bár a gízai piramisok évezredek óta dacolnak az idő vasfogával, az utóbbi évtizedekben különösen erős hatásoknak voltak kitéve az emberi tevékenység és a környezeti változások miatt – csakúgy mint a világörökséget gyarapító többi híres épület.</p>
Veszélyben van a Colosseum is
FELDOLGOZÁS
Az UNESCO most egy olyan kutatási programot indított útjára, amely azt vizsgálja, hogy az éghajlatváltozás és a turisták rohama milyen hatásokkal van ezekre a kincsekre.
A Climate for Culture elnevezésű program Münchenben részletes ismertetővel indult útjára, a következő öt évben európai és észak-afrikai éghajlatkutatók, fizikusok, építészek, restaurátorok, közgazdászok és más tudósok vizsgálják, hogy a jövőben miként lehetne megvédeni a világörökségi védettséget élvező épületeket.
„Olyan alapvetéseket kell kidolgozni, amelyeket a egész világon alkalmazhatnak” – fogalmazott Janis Eitner, épületfizikával foglalkozó szakember. A projektet – amelyben 16 ország 30 intézménye vesz részt – egy épületfizikával foglalkozó német intézet hívta életre, az Európai Unió 5 millió euróval támogatja a kutatást. A programban többek közt a London School of Economics, a berni és a padovai egyetem is részt vesz.
„A megváltozott klímaviszonyok nemcsak kárt tudnak okozni a világörökségi helyszínek építőanyagában, hanem el is pusztíthatják azt” – magyarázta Eitner. Európában számos történelmi épület – mint a londoni Westminster katedrális és a római Colosseum – karbonátkőzetből (például márványból vagy mészkőből) épült. Mivel azonban az éghajlatváltozás miatt Észak-Európában egyre több az eső, az építőanyag erős igénybevételnek van kitéve. Az emelkedő hőmérsékletek szintén veszélyt rejtenek, a sok turista miatt pedig nagy a hőmérsékletingadozás a helyiségekben, a páratartalom pedig nő.
A program keretében zajló kutatások során meteorológiai állomások méréseitől, komputeres szimulációkon át gazdasági becslésekig sok mindent figyelembe vesznek – számolt be Eitner. A vizsgálódások során közvetlenül a világörökségi épületeknél is végeznek méréseket. „A helyszínen a savas eső, a szálló por és a szmog káros hatásait vizsgálják majd” – fejtette ki a német szakember.(mti)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.