Utazz

Trükköző légitársaságok

Kampányt indított az Európai Bizottság azért, hogy tudatosítsa a légi utasokban, milyen jogok illetik meg őket. Bár az unióban már régóta jár kártérítés a késések és járattörlések esetére, a légitársaságok – részben a hamarosan változó, de ma még túl szigorú szabályozás miatt – gyakran igyekeznek kibújni a fizetési kötelezettségük alól.
ÚJ SZÓ ONLINE

2013. július 18. 19:00

ÖSSZEFOGLALÓ

A légi közlekedésben többórás késések bármikor előfordulhatnak, már csak azért is, mert a legkisebb műszaki hiba esetén már nem engedik felszállni a gépeket. Ez az utasok számára rendkívül bosszantó tud lenni, amit az uniós illetékesek is nyilvánvalóan átéreztek, amikor egy olyan kompenzációs rendszert kezdtek el kidolgozni tíz évvel ezelőtt, amely nagy terheket hárít a légitársaságokra.

Hamar kiderült azonban, hogy a 2005-ben debütált rendszer nem igazán működik, mert a légitársaságok, ahol csak tudnak, megpróbálnak kibújni a szerintük irreális büntetések alól. Az unió márciusban végre egy részletesebb és korrektebb kompenzációs javaslattal rukkolt elő, közben viszont kampányt is indít, hogy az utasok jobban tisztában legyenek a jelenlegi jogaikkal.

Súlyos eurómilliókat bukhatnak

Az utasok oldaláról nézve valóban nagylelkű a jelenlegi uniós szabályozás, de érdemes egy pillanatra a légitársaságok szemszögéből is megvizsgálni a dolgot. Tegyük fel, valami jelentéktelen műszaki problémát jelez az egyik műszer, a gépet átvizsgálják, és kiderül, csak egy kijelző romlott el. A gép késik, kicsit több mint három órát. Az Európai Bíróság korábbi ítéletei alapján a technikai problémákat nem lehet különleges körülménynek tekinteni, ráadásul a három óránál hosszabb késések törlésnek számítanak, ezek után pedig minden utasnak jár az útvonal hosszától függően 250, 400 vagy 600 euró kártalanítás. A középső értékkel és egy fapados átlagos töltöttségét jelentő 160 utassal számolva a légitársaságnak közel 64 ezer eurót kellene kifizetnie, ha minden utas igényelné a kártalanítást. Azt is mondhatjuk, hogy egy olyan apróság miatt, amiről nem is tehetnek, a jegyárbevétel akár tízszeresét is fizetniük kellene büntetésként.

Nem meglepő, hogy a fuvarozók gyűlölik a szabályozást, folyamatosan tiltakoznak is ellene, hiszen akkor is ők állják a cechet, ha egyáltalán nem tehetnek a késésekről, illetve törlésekről. Az említett kártalanítás alól ugyan rendkívüli körülmények esetén mentesülnek, de az utasok szállását és kommunikációs költségeit akkor is nekik kell állniuk, ha teljesen vétlenek a járattörlésben. A leggyakoribb ilyen eset, hogy időjárási körülmények lehetetlenítik el a gép indulását, de nemcsak egy vulkánkitörésen bukhatnak súlyos eurómilliókat – akkor is a légitársaság fázik rá, ha jól beazonosítható harmadik fél a hunyó, például sztrájkolnak az általában állami alkalmazottnak számító és igen jól fizetett légiirányítók. Legutóbb Franciaországban sztrájkoltak a légiirányítók: kártalanítás ilyenkor nem jár, de az utas bizonyos költségeit meg kell téríteni.

Ha a légitársaságok minden három óra feletti késés, illetve törölt járat esetén rögtön, kérés nélkül fizetnének az összes érintett utasnak, az sokukat csődbe vinné. Ha egy légitársaság úgy döntene, hogy az utasok által igényelt kártalanításokat egyáltalán nem vitatná, hanem azonnal kifizetné, akkor jókora versenyhátrányba hozná magát azokkal szemben, akik „optimalizálnak”. Ezért nem meglepő, hogy jelenleg nagy általánosságban az a helyzet, hogy csak akkor fizetnek több száz eurós kártalanítást, ha látják az utas elszántságát, illetve ha egyértelmű, hogy megfelelő jogi segítség van a háta mögött. Jobb a helyzet a kisebb összegeknél, például ha a törlés miatt az utas szállodába kényszerül. Ezeknek a számláit általában vita nélkül kifizetik a légitársaságok, igaz, sokszor meglehetősen hosszúra nyújtják az átfutási időt.

Kampány az utasjogok megismertetéséért

Az Európai Bizottság többéves konzultációs folyamat után elfogadta, hogy a szabályozás igazságtalan és pontatlan. Idén márciusban olyan javaslatot készítettek, amely javítja a légitársaságok helyzetét. Három óra helyett unión belüli úton csak akkor jár kártalanítás, ha több mint öt órát késik a gép, és azt is az eddigieknél sokkal pontosabban próbálják meg definiálni, hogy mi minősül vis maiornak, ami mentesíti a légitársaságot a fizetés alól. A normál működéssel együtt nem járó műszaki hibák rendkívüli körülménynek minősülnek, nem kell viszont annak tekinteni „a repülőgép rendes üzemeltetésével járó műszaki problémák, köztük a szokásos karbantartás folyamán vagy a gép repülés előtti ellenőrzése során feltárt problémákat, valamint a karbantartás vagy a repülés előtti ellenőrzés helyes végrehajtásának hiányában keletkezett problémákat”.

A jelenlegi legfontosabb utasjogok

Az utasok számára legnagyobb tételt jelentő, 250 és 600 euró közötti kártalanítás akkor jár, ha például túlfoglalás miatt megtagadják a beszállást a gépre, illetve ha törlik a járatot. Rendkívüli körülmények esetén a légitársaság mentesül a fizetés alól, általában erre hivatkoznak a kérelmek elutasításakor. A repülésre alkalmatlan időjárás és a sztrájk vis maior, a műszaki hiba viszont több erre vonatkozó bírósági ítélet után már nem (a készülő új uniós szabályozás ezt fogja pontosítani).

Mivel korábban a törléseket megpróbálták hosszú késésnek álcázni a cégek, ma már a 3 órán túli késés is törlésnek számít, amire jár a kártalanítás. Ha a légitársaság 14 nappal az utazás előtt értesíti az utast a törlésről, akkor nem kell fizetnie, de természetesen köteles ingyen átfoglalni párhuzamos járatra.

A kártalanításon túl a reptéren biztosítandó szolgáltatások attól függetlenül járnak az utasnak, hogy hibáztatható-e a légitársaság a fennakadásért. Tehát sztrájk vagy köd miatti hosszú késés, törlés esetén is kommunikációs lehetőséget kell felajánlani az utasnak, szállást is kell adni és el is kell szállítania az utast a hotelbe. Ez tömeges törléseknél meghaladja légitársaság képességeit, jó, ha az utas maga intézkedik, de mindenről számlát kér, hogy költségeit utólag meg tudja téríttetni. Ha több mint öt órát késik a gép, az utas elállhat az utazástól, a teljes jegyárat vissza kell neki utalni. Annak nincs jelentősége, hogy az utasok a beszállókapuknál, a váróteremben vagy a gépen várakoznak-e. Az számít, hogy az utas a célállomását mekkora késéssel éri el.

A késés okát is

bizonyítani kell

A kártalanítás jogossága sokszor azon múlik, hogy a törlés vagy hosszú késés vis maiornak minősül-e. A légitársaság akkor is erre hivatkozik, ha szó sincs ilyesmiről, az utas ugyanakkor nehezen tudja bizonyítani például azt, hogy személyzethiány miatt csúszott egy gép indulása. Ha egyértelmű, hogy az adott napon a reptér köd miatt nem fogadott gépeket, akkor fel sem merül a 250 vagy 400 eurós kártalanítás lehetősége, de ha az utasok már beszálltak a gépbe, amely műszaki hiba miatt mégse indul, és ebből 4 órás késés kerekedik, ma még jár a pénz, de ha a szabályozás javasolt módosításai életbe lépnek, ez megváltozik.

Nem csak a fapadosokra jellemző, hogy megpróbálnak kibújni a fizetés alól, de ezek kritizálják a leghangosabban a szabályozást, mondván, egy 20 eurós jegyre milyen alapon kér bárki is 400 eurót, ha kicsit késik a gép. A Ryanair a kompenzációs kötelezettségre hivatkozva pótdíjat is bevezetett minden jegyre, de továbbra sem egyszerű kisajtolni belőlük a kártalanításokat. (o)

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Önnek ajánljuk
Benes

Beneš-dekrétumok: bocsánatra, kárpótlásra várunk

Komárom

Elindult a határforgalom monitorozása a komáromi átkelőnél is

Elértéktelenednek a lakások a lepusztult környezet miatt

Sorsukra hagyták a gadóci pedagógusokat

Ha ideje engedi, a fiatal művész kassai műtermében dolgozik saját alkotásain

Börtönfalak mögött érzi magát a legszabadabbnak

rr

Tíz évet is kaphat a kamionsofőr, aki megpróbált áthajtani a kerékpáros hídon

Hagia Sophia

Erdogan elrendelte az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítását

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.