Utazz

Mit tehet az utas, ha magára hagyja a légitársaság?

A közelmúltban számos botrányos esemény volt a légiközlekedésben, olyan, amikor a légitársaságok órákon át (volt, hogy ez a 24 órát is meghaladta!) a repülőtéren várakoztatták az utasokat, de olyan is előfordult, hogy egy másik reptéren szállt le a gép, és ott magukra hagyták őket, hogy saját maguk szervezzék meg a hazajutást.
Szabó Laci

2019. augusztus 9. 17:00

- Fotó: shutterstock.com

Jóllehet a 261/2004 EK rendelet számos jogot biztosít az utasoknak, ugyanakkor a légitársaságok nem segítenek az utasoknak az uniós jogszabályban leírtak szerint. Éppen ezért nem árt rendszeresen átismételni, milyen jogai vannak az utasoknak, milyen segítségre számíthat(ná)nak, és adott esetben milyen kártérítésre jogosultak. A nyári idényben gyakran előfordulnak jelentős késések a légiközlekedésben, de nem ritka az sem, hogy – például vihar miatt – egy másik, közeli repülőtéren landol a gép. És műszaki meghibásodások miatt is sok a járatkésés, járattörlés. A napokban például egy vihar miatt a Ryanair ammáni járata Budapest helyett Pozsonyban szállt le, ahol kirakta az utasokat, majd egy óra múlva üresen átrepült a magyar fővárosba. Bár az utasoknak az ígérték, jönnek értük autóbuszok, amelyek Budapestre viszik őket, ez természetesen nem volt igaz, mindenkinek egyénileg kellett megoldani a hazautazást. Történt mindez az éjszakai órákban, amikor nagyon korlátozottak a lehetőségek. Igaz, több gép is volt, amely az adott napon Bécsben vagy Pozsonyban landolt (Wizz Air, Lufthansa), de azok a vihar elmúltával az utasokkal együtt szálltak fel Budapest felé. Ebből is látszik, hogy a légitársaság hozzáállása is jelentős szerepet játszik az ilyen helyzetekben.

Általánosságban elmondható, hogy a hagyományos, nemzeti légitársaságok nagyobb figyelmet fordítanak az utasok hazaérkezésére, mint a fapadosok, igaz, az utóbbi esetben a diszkont Wizz Air is az utasokkal együtt repült Budapestre (korábban a magyar hátterű légitársaság is hagyott már utasokat Pozsonyban). Előtte a Wizz Air egyik londoni (Gatwick) járatával voltak gondok, ott műszaki meghibásodás miatt az utasok egy napot várakoztak, míg végül felszállhattak. Korábban Amszterdam repülőtere bénult meg az üzemanyagtöltők meghibásodása miatt, azokban a napokban is több száz járatot töröltek. És a változatosság kedvéért hétfőn és kedden a British Airways kényszerült csaknem 200 járattörlésre – ezúttal sztrájk miatt.

A már említett 261/2004 EK rendelet, amely a légi utasok jogait szabályozza, kimondja, hogy a légitársaságnak minden helyzetben asszisztenciát kell biztosítania, azaz mindegy, mi okozza a járattörlést, késést vagy a repülőjárat átirányítását, akkor is segíteni kell az utasokon. Ez azt jelenti, hogy adni kell meleg és hideg ételt (a várakozási idő függvényében), biztosítani kell a célállomásra jutást (átfoglalás), és ha éjszaka is várakozni kell, akkor a szállást is, valamint a transzfert (taxi) a hotelbe és vissza a repülőtérre. Ha ezt a légitársaság nem tudja megoldani, akkor az utasoknak célszerű önállósítani magukat (ételt vásárolni, szállást foglalni, taxit rendelni), azzal, hogy minden számlát meg kell őrizni, és később azt elküldeni a fuvarozónak, hogy térítse meg a kiadásokat. Arra azért érdemes figyelni, hogy a kiadások életszerűek legyenek, és a szállás se legyen drágább 70-100 eurónál, személyenként, éjszakánként. A hagyományos légitársaságok esetében nagyobb a valószínűsége a segítségnyújtásnak, ám a fapadosoknál sokszor ez nincs megoldva, így az utasoknak maguknak kell intézkedniük. Akkor is, ha azt mondják, hogy „jönnek a buszok”, mert azok szinte biztos, hogy nem jönnek… Életszerűtlen, hogy éjszaka négy buszt tudnak szervezni, személyzettel.

A fent említett esetek közül kártérítésre csak néhány esetben van lehetőség, a vihar, az üzemanyagtöltő meghibásodása rendkívüli körülménynek számít, azaz ez esetben az utasok nem kapják meg a 250 vagy a 400 eurós kompenzációt (távolságtól függően). A műszaki meghibásodásos esetében már érdemes igényelni az összeget (számos bírósági ítélet mondta ki, hogy – néhány kivételtől eltekintve – az nem vis major), ahogy a sztrájk miatt is kérhetjük a kártérítést (erre is volt számos ítélet, amely kimondta, az utasnak jár a 250 vagy a 400 eurós kompenzáció). Összességében elmondható, hogy baj esetén, ha a repülőtéren nincs képviselője a légitársaságnak, amely segítene, akkor nem érdemes várni, az utasnak egyedül kell megoldania a helyzetet. Ha ott a légitársaság pultja, akkor érdemes kivárni a segítséget, ám ha sok száz járatot törölnek, akkor hosszú sorokra számíthatunk – ez esetben, ha erre van lehetőség, érdemes felhívni a telefonos ügyfélszolgálatot az átfoglalás miatt, vagy online intézni mindent (a legtöbb légitársaság erre is biztosít lehetőséget). Ez utóbbi azért is célszerű, mivel ilyenkor gyorsan fogynak a szabad helyek, és ha online foglaljuk át a jegyünket, akkor nagyobb eséllyel találunk helyet egy korábbi járatra.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

A PS magyar platformja

A legjobb idővel került a döntőbe a szlovákiai kajak négyes

Bugár Béla videóban magyarázza a találkozását Kočnerral

Csak a hulladékelhordást bíznák külsős cégre Párkányban

Gelle csak magára számíthatott, de így is olimpiai kvótát szerzett

Vonzóbbá tennék 
a felsőoktatást

Legfrissebb galériák
Olvasta már?