Lappföld télen és nyáron is lenyűgöző

SZABÓ LÁSZLÓ

Kuusamo repterén landol a Finnair belföldi járata, a lappföldi város faházikó-szerű légikikötője előtt egy hóember üdvözli a turistákat. Fapados autóbuszunkkal egy erdőben állunk meg, furcsa hangok irányába indul a csapat. „Az év végén boldog kapcsolatban lesz része!” – mondja az előbb még üvöltöző sámán nő, aki mindenkinek elárulja, mi vár rá. Már az első perceket követően megértettük, miért olyan népszerű Finnországban a vodka. Csak így lehet elviselni azokat a mínusz fokokat, amelyek a sarkkör közelében várják a turistákat. Most mínusz húsz fok volt.

A motoros szánok

Lappföldön, amint leesik az első hó és befagynak a tavak, az úthálózat is kibővül – a tavakon és az erdőkön át kijelölik a motoros szánnal közlekedők pályáját. Nem hiányoznak a közlekedési jelzőtáblák, a sebességkorlátozások, a kereszteződések vagy az irányt jelző táblák sem. Persze, ez nagy üzleti lehetőség a helyieknek (csaknem 100 euróba kerül egy ilyen szán bérlése egy napra). De az élmény felejthetetlen. Ahogy felbőg a szánok motorja, és elindul a csapat – merthogy ezek turnusokban követik egymást –, a turistát elkápráztatja a táj, valamint az erdőn, tavakon és utakon vezető motoros szánoknak kijelölt úthálózat. A szerelést a bérbeadók biztosítják; a meleg ruha, a fejvédő, a kesztyű és az arcot eltakaró védősisak elengedhetetlen viselet. Persze, amikor a nagy tavakon át halad a konvoj, bizony a mínusz 20 fokos hideg sokkal dermesztőbbnek tűnik. A kétszemélyes szánok sebessége elérheti a 80-100 km/h-t is.

Husky kutyák és rénszarvasok

Szánjainkkal a farkas dermesztő hidegben egy kutyafarmra érkezünk, ahol a kutyák csaholása jelzi: a hatos fogat készen áll, hogy a kíváncsi turistát körbehúzza a szánnal. A húszperces futam nagyszerű élmény, igaz, figyelni kell arra, hogy két hatos fogat ne kerüljön egymás mellé, mert akkor egymásnak ugranak. Néhány perc múlva kiderül, a Mikulást húzó rénszarvasok nem is olyan gyorsak, ahogy azt eddig hittük, és nem is tudnak repülni. Egy kisebb farmon idősebb lapp emberek irányítják a rénszarvasokat, hogy azok a kijelölt úton körbehúzzák a turistát. A lusta állatok csak úgy hajlandók elhúzni a szánt, ha a gazda ételt hajigál eléjük, és akkor sem sietnek, ráérősen odacammognak. Egy illúzióval kevesebb...

Rénszarvas, áfonya, lazac minden mennyiségben

A lappok élete szorosan összefonódik a természettel és Lappföld legjellegzetesebb állatával. A rénszarvas minden háznál családtagnak számít, tenyésztésének titka apáról fiúra száll. Több mint háromszázféle füvet eszik, ezért húsa nagyon egészséges. A hagyományos lapp konyha legfőbb nyersanyaga a rénszarvashús, ezt általában főzték, a rénszarvas vérét pedig nyersen fogyasztották. Nagyon népszerű még az áfonya, a szeder és mindenféle erdei gyümölcs. A táplálkozást a hal (főleg füstölt formában) és a különböző bogyók teszik változatosabbá. A hatalmas csordákban élő állat nyáron a tundrán él és ott szaporodik, télre a hatalmas erdőségekbe húzódik viszsza. Lappföld jellemző emlősállata még a sarki róka, a vidra és a nyest. Itt él a torkosborznak is nevezett rozsomák. Ha itt jár, ne hagyja ki a lazaclevest és a leveles tésztában sült rénszarvast!

A kötelező

szauna

Hidegből melegbe, majd ismét a hidegbe! – hangzott az esti jelszó. Lappföldön járva kötelező program a szauna, majd az azt követő fürdés a hóban vagy a tóban. Sokkoló, egyben kellemes érzés a 110-115 fokos hőkamrából kilépve a hóban hemperegni mínusz 19 fokban. Mint ahogy azt a helyi idegenvezetőnk elmondja, a szaunázásnak egyetlen szabálya van: ez nem verseny, hogy ki bírja tovább, ki milyen sokkot visel el. Csak azt kell tenni, ami jólesik. Néhány hő-hó kör az egészségen túl a nyugodt álmokat is garantálja – vallják a finnek. És igazuk van... A szaunák leginkább a tavak mentén épülnek, hogy a hőkamrából egyszerűen ki lehessen szaladni a jéghideg tóba. Az első látásra szinte hihetetlen, hogy a több centi vastag jéggel borított tóban – egy kis lék alatt –nagyon kellemes a megmártózás.

Fehér éjszakák, sötét nappalok

Európa északi peremét szinte egész évben hó borítja. Nyáron a nap 73 napon át nem megy a látóhatár alá, és ez idő alatt verőfényben úszik Lappföld vidéke, télen viszont 51 napig nem kel fel, ilyenkor teljes sötétségbe burkolózik a táj. Kuusamo városában éjfélkor úgy fest a táj, mint a naplemente után.

Közlekedés Lappföldre,

a Mikulás hazájába

Lappföldre a legegyszerűbben repülővel juthatunk el; Helsinkiig több lehetőség közül választhatunk, ám országon belül csak a Finnair légi társaság üzemeltet járatokat. Egy jegy ára horribilis is lehet, néha több tízezer koronás áron kínálja a légitársaság Budapestről vagy Bécsből (nem ritka, hogy 60-90 ezer koronát is elkérnek egy ilyen jegyért). Ilyenkor érdemes szétszedni a jegyeket, azaz külön venni egy jegyet Helsinkiig, majd egy másikat Helsinkiből Lappföldre. Így már sokkal barátságosabb az ára a jegynek (megközelítőleg 6-8 ezer korona).