Ha fúj, ha havazik, a segítség akkor is jár

A téli hónapok mindig kritikusak azoknak, akik ilyenkor utaznak repülővel. Bár sokszor azt gondoljuk, csak akkor érint bennünket a káosz, ha az adott városba utazunk, ám – mint ahogy azt a minapi amszterdami óriási szél, a korábbi londoni havazás, és a múlt heti New York-i hóvihar is bizonyította – egy ilyen káosz gyakran napokra felborítja a repülőgépek menetrendjét, késéseket, járattörléseket és reptereken ragadó utasokat eredményez. Ilyen képekkel a következő hónapokban biztosan számolhatunk, a kérdés csak az, mikor, melyik repülőteret bénítja meg valamilyen vihar, köd vagy hókáosz. Bár már több alkalommal is írtunk róla, nem árt újra és újra felfrissíteni az információt, hogy milyen jogai vannak az utasnak az ilyen rendkívüli helyzetekben, mire kötelezhető a légitársaság, de azt is érdemes megismételni, hogy mi várható el az utastól, illetve mire érdemes figyelnie.

Az uniós szabály értelmében az unióban regisztrált, valamint az EU-ból repülő légitársaságok kötelesek minden esetben segítséget nyújtani az utasoknak. Sajnos a gyakorlatban ezt nem minden fuvarozó teszi meg, gyakran lehet olyan érzése az utasoknak, hogy egy távoli városban magukra hagyták őket. És ami a legrosszabb, ilyen kaotikus helyzetben sokszor nem is lehet elérni a légitársaság (fapadosok esetében általában emelt díjas számon hívható) ügyfélszolgálatát. De mit jelent az előbb már említett segítségnyújtás (asszisztenciaszolgáltatás)?

A légitársaságok kötelesek az utasokat ellátni, akkor is, amikor a repülőtéren vannak, de késik a járatuk, vagy törölték azt. Ha rövid a késés, akkor ételutalványokat kapunk, ha hosszabb, akkor italt és meleg ételt is biztosítanak, ha pedig az adott városban kell aludni, akkor a szállást is a légitársaság biztosítja.

Ha törlik a járatot, akkor pedig ingyenes átfoglalás jár az utasnak, a lehető legközelebbi csatlakozásra, ha ez észszerű időn belül nem oldható meg, akkor egy másik légitársaság járatára (ez, ahogy a teljes uniós jogszabály, a fapadosokra is érvényes). Ezek többé kevésbé még működnek is, ha csak egy-egy járatot kell törölni, a baj akkor van, amikor akár több száz járat mellé kerül a „törölve” jelzés, ilyen esetben nincs az a légitársaság, amely kezelni tudná ezt a helyzetet. A múlt heti hóviharnál maradva, hiába utazott valaki az USA nyugati partjára, előfordulhat, hogy a New York-i átszállás miatt ő is belekóstolt a hóvihar következményeibe, a zsúfolásig megtelt repülőtér hangulatába, és megtapasztalta azt is, milyen az, amikor szinte percről percre változik a helyzet, nő a késés ideje (ha szerencséje van, és nem törlik a járatot). Ez esetben is tehát jár(na) a segítség, a szállás, ha úgy alakul, de amikor sok száz járatot törölnek, akkor nincs az a kapacitás, amely képes lenne foglalkozni minden utassal.

És ilyenkor kell az utasnak talpraesettnek lenni, és önállósítani magát. Vegyünk ételt, italt, észszerű összegig, és ha kell, foglaljunk magunknak szállást, taxit a szállodába és vissza. Minden számlát gyűjtsünk be, majd ha hazaértünk, ez nyújtsuk be a légitársaságnak, és ezt minden bizonnyal megtérítik. Kártérítésre viszont ne számítsunk, hiszen rendkívüli helyetekben (vis major) nincs miért kárpótolja a légitársaság az utasokat, csak a segítségnyújtás kötelező, az viszont minden esetben: ha fúj, ha esik, ha havazik…