Csalóka repülőjegyek: nem éri meg kockáztatni!

Mielőtt válaszolunk a fenti kérdésekre, előbb picit merüljünk el a légitársaságok árpolitikájában. A fapados légitársaságokat ez a kérdés nem érinti, mivel azok csak A pontból B pontba szállítanak, csak elvétve kínálnak olyan jegyet, amely átszállásos. A hagyományos, hálózatos fuvarozók azonban éppen az átszállásos lehetőségeket aknázzák ki – pl. a KLM, amelynek Amszterdamban van a központja, ottani csatlakozással kínálja a járatokat, a British Airways londonival, a Qatar Airways pedig dohai átszállással szállítja az utasokat. Az is igaz, hogy a közvetlen járatok mindig drágábbak, mint az átszállósak, még akkor is, ha reálisan többet van levegőben az utas. Például, ha New Yorkba utaznánk a KLM járatával, akkor 456 euró egy jegy Bécsből. Előbb elrepülünk Amszterdamba, majd ott átszállunk az Amszterdam–New York járatra. Ha csak a holland városból mennénk a nagy alma városába, ugyanazzal a géppel, akkor a jegyár 759 euró. Mivel közvetlen járat, így a légitársaság mindig drágábban adja, mint az átszállósat, ugyanis tény, hogy aki nem szereti a csatlakozó járatokat, az hajlandó többet is fizetni, ha a célállomásig csak egyszer emelkedik a levegőbe.

Vagy egy másik példa, egy Budapest–Bangkok járat. A magyar fővárosból 799 euró, ugyanez Bécsből közvetlen járattal 1089 euró – csaknem háromszáz eurós különbség. Pedig ugyanazzal a géppel repülünk, amivel az osztrák fővárosból induló, csak lényegesen olcsóbban. És végül vannak olyan célállomások, amelyek mindig drágák, közvetlen járattal, mert arrafelé nagy a forgalom, és / vagy sok az üzleti utas, akiknél nem a jegyár az elsődleges szempont.

A most terjedő „olcsósítás” lénye­ge pont e rendszer kijátszása, vagyis, hogy ugyan – a bécsi példánál maradva – Budapestről indul az utas (csak jegy szerint lehet utazni kifelé), de hazaúton egyszerűen már nem száll fel a magyar főváros felé, és kisétál Bécsben – ez közelebb van az otthonához, és így volt olcsóbb. Nagyobb távolságoknál még csábítóbb lehet ez a megoldás, főleg, ha több száz eurós jegyárkülönbség van a közvetlen és a csatlakozós járatnál. Például egy Londonba tartó járatra olcsóbb volt a jegy frankfurti átszállással, mintha közvetlen járattal utazna a német városba, egyszerűen nem használja ki az jegyet a Frankfurt–London szakaszon, és így akár több száz eurót is megspórolhatott.
Fontos megjegyezni, hogy ez a trükk csak akkor működik, ha nem adunk fel poggyászt, mivel az mindig a végállomásra megy, azaz hiába szakítjuk meg az utazást, a csomag a londoni poggyászszalagon fog körözni.
Bár a fenti trükkel valóban sokat lehet sprórolni, ám megsem ajánljuk, hogy így csökkentsük a jegyárat. A légitársaságok ugyanis ezt úgy értelmezik, hogy megszegjük az üzletszabályzatukat, át akarjuk verni őket, és kikerüljük az árazási politikájukat. Éppen ezért előfordulhat, hogy valamilyen szankciót léptetnek életbe, akár – csakúgy, mint egy rendbontós utast – ki is zárhatnak az utazásból, és jövőben hiába lenne olcsóbb a jegy az adott légitársasággal, nem használhatjuk, mert feketelistán vagyunk.

Éppen ezért azt ajánljuk, ha olcsón, olcsóbban akarunk utazni, akkor érdemesebb nekünk némi rugalmasságot tanúsítani, dátumokban, vagy akár indulási/érkezési repülőtérben, és biztosak lehetünk benne, hogy megtaláljuk a kedvezőbb árat, lehet, még olcsóbb is lesz, mint a fenti trükkel – és biztosak lehetünk benne, hogy nem kerülünk feketelistára.