Szalon

Megbékítő gondolkodás – 100 éve született Arató Endre történész

Komárom/Budapest | Arató Endre elsősorban Kelet-Közép-Eu­rópa 19. századi történetével, azon belül is a nemzeti és nemzetiségi mozgalmak párhuzamos, egymást metsző fejlődési útjaival foglalkozott, s írta meg ma is haszonnal forgatható könyveit.
Vataščin Péter

2021. november 13. 13:45

Arató Endre
Arató Endre (Kép forrása: Akadémiai Értesítő, 1978)

Komáromi gyerekkor

1921. november 8-án, zsidó családba született Budapesten, Arnstein Lajos és Weiss Terézia gyermekeként. Életének első bő két évtizedét viszont már Komáromban töltötte. A bencés gimnázium évkönyveiben még eredeti vezetéknevén (Arnstein) szerepel, s egy osztályba járt a szintén izraelita Gregus (eredetileg Grünwald) Miklóssal, aki utóbb ismert komáromi tanár volt. Kollár Zoltán komáromi vállalkozó segítségével megtudtuk, együtt járták meg a koncentrációs táborokat, amiket mindketten túléltek, később is tartották egymással a kapcsolatot. Arató 1942 őszén és 1945 tavaszán volt munkaszolgálatos, majd a mauthauseni és a gunskircheni lágerek foglyaként érte őt a háború vége. Adatlapja – valószínűleg téves születési dátummal – megtalálható a holokausztot dokumentáló Yad Vashem Központ adatbázisában is.

Budapesti karrier

Még 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, majd 1948-ig a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–magyar–szlovák szakon tanult. Rövid minisztériumi szerepvállalás után a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE különböző intézményeiben töltötte tudományos pályafutását, amelyet korai, 1977-es halála zárt le. Huzamosabb ideig ő volt az elnöke a Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottságnak.

Pályája kezdetén sokat foglalkozott a szlovák társadalom és nemzeti mozgalom 19. század közepi történetével, ám fokozatosan bővítette kutatásai körét közép-európai összehasonlító dimenzióval, majd élete végén már nyugat-európai kitekintéssel is. Tanulmányokat írt a szlovákiai magyarság történetéről.

Gyakran írják róla, hogy előbb a 20-as és a 30-as évek csehszlovákiai magyar kisebbségi világa, majd a zsidóüldözések döntően hatottak látásmódjára és témakezelésére. Szász Zoltán történész – aki lapunk kérésére értékelte Arató pályafutását – is úgy látja, hogy ez a mozzanat kulcsfontosságú volt.

Arató Endre

Megbékülés és türelem

„Azt hiszem, a kisebbségi lét eleve azzal jár, hogy jóval érzékenyebb lesz az ember erre a problematikára.

Aratónal is látom azt, hogy keresni kell két dolgot. Keresni valamiféle nem szónokias megbékélés útját, s a történészi minőségében annak keresése, hogy hol vétettük el az utat.

Ezt ebben a formában nem lehetett akkor kimondani. A két világháború között nemegyszer felmerült az úttévesztés gondolata, vagyis hogy mi vezetett a történelmi Magyarország felbomlásához. 1945 után már nem így merült fel a kérdés, mert akkor tudatosítani kellett, hogy végleg véget ért. Viszont azt meg lehetett kérdezni, hogy mikor történtek meg a történelmi fordulatok vagy mikor kezdődtek el a folyamatok. Arató azt kereste, hogy mennyire volt meg a békés egymásra találás lehetősége a 18. századtól kezdődően a dualizmus koráig” – hangsúlyozta Szász, „megbékítő gondolkodásként” aposztrofálva egykori történész kollégájának törekvését. Példaként hozta fel, amikor Arató a Magyarország története könyvsorozat ötödik kötetében a 19. század első felének nemzetiségpolitikai nézeteit vizsgálta, azokat a pontokat is megkereste, ahol még nem szakadt szét teljesen az a bizonyos Natio Hungarica. „Ezeket nem ordító szövegezésben tette, de nem is hallgatta el” – hangsúlyozza a történész.

Mint mondta, a nemzeti feszültségek részleteivel egyébként nem annyira történészi szakma, hanem inkább az irodalomtörténészek – köztük Sziklay László, Fried István, Csanda Sándor, Csuka Zoltán – foglalkoztak 1945 után, ők fürkészték a magyarok és a szomszéd népek kapcsolatait, s ez hatott ösztönzően Aratóra is, akit különösen izgattak a 19. század eleji szláv mozgalmak közti összefonódások.

Szász szerint Arató művei – a nála jelentősebb korabeli történészek munkái mellett – ma is haszonnal forgathatók, a balodalisága pedig nem lett dogmatikus.

Kutatásait számos érdekes és őszinte kísérlet is jellemezte, például „szép csendben” vitatkozott azzal a részben régebbi, részben újabb szomszédországi – főleg szlovák – történetírással, „amely megragadt abban, hogy minden bűnök eredője a magyar oldal”.

Ugyanakkor Szász szerint jellemző volt rá az útkeresés is, például a nemzetiségek történetét megpróbálta beemelni Magyarország történetébe, ami nagyon nemes gesztus volt, de ő maga is megírta, hogy társadalmi struktúrájuknál és történelmi hagyományuknál fogva nem voltak egyenrangú felek.

Arató Endréről Miskolczy Ambrus történésszel készítettünk interjút, amit IDE kattintva olvashatnak el.

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Felszálló F-16-os vadászrepülőgép (TASR-felvétel)

Egymásnak esett a kormány és az ellenzék az amerikaiak miatt

erős szél

Első-, másod- és harmadfokú riasztást adtak ki az erős szél miatt

elhízás k

Szlovákiában minden negyedik ember elhízott

Kőszegről  kicsit másképp

Kőszegről kicsit másképp

pozsonyi kifli

Diósat vagy mákosat? A 400 éves pozsonyi kifli története

GALÉRIA: Férfi kézilabda Eb – Egygólos magyar siker Portugália ellen
Frissítve

GALÉRIA: Férfi kézilabda Eb – Egygólos magyar siker Portugália ellen

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.