Decemberben a múlt század karácsonyi díszeit állítják ki Rimaszombatban

A karácsony az év legszebb ünnepe, amihez számos szokás és hagyomány kötődik. Maga a karácsony elsőszámú jelképe, a fa  a 19. század közepén Ausztriából és Németországból indulva hódította meg térségünket is. Régiónkban először a nemesi és polgári háztartásokban jelent meg. 

A 19. század végén kezdett meghonosodni falusi környezetben, de leginkább csak az első világháború után. Ez inkább egy kis fa volt, amelyet korábban az asztal fölött rögzítettek, vagy egy székre helyeztek az ablakok közé

 – magyarázta Ľudmila Pulišová, a múzeum etnológusa. 

A karácsonyfának a következő évi jólétet kellett volna biztosítania, ezért az emberek szalmadíszeket, almát, aranyos papírba tekert diót, szárított szilvát vagy csipkebogyó láncot akasztottak rá. A díszítés égetett cukorból készült, házi szaloncukorral, mézeskalácsokkal és papírdíszekkel egészült ki. A 19. század végén jelennek meg a népszerű fújt üveg karácsonyi gömbök.

Eleinte egyszínűek voltak, de fokozatosan elkezdték díszíteni különféle festett motívumokkal, virágokkal, keresztény jelképekkel. A 20. század elején lettek népszerűek a fúvott üvegdíszek más formái is, például a fenyőtobozok, házikók, hópelyhek, szívek és csillagok. A karácsonyfa díszítésének nélkülözhetetlen részét képezik a karácsonyi fények is. Ezek kezdetben egyszerű gyertyák voltak , amik a tisztaságot és a fényt jelképezik, a hagyomány szerint a gonosz erőktől is megvédenek. Fokozatosan aztán megjelentek a csillagszórók is. A 19. század végén, az áram használatának elterjedésével pedig az elektromos karácsonyi fények is egyre népszerábbek lettek

 – tette hozzá Pulišová. 

A Gömör-Kishonti Múzeum etnológiai gyűjteményében több mint 180 darab történelmi karácsonyi dísz található, az 1960-as évektől az 1990-es évekig. December folyamán ezekből rendeznek tárlatot a múzeum kiállítótereiben. 

(TASR)